Beküldve: 2012.05.20.
Ennyien olvasták eddig: 1901
Ősz.
Kopott kabátját levette már az ősz
reszketve,halkan didereg,
s a levetkőzött csupasz fák közt
némán,megtörten integet.
nem vitt el magával semmit,
csak az őszi nap erejét,
de itt hagyta vigaszul nékünk
szívének minden melegét.
Helyébe csikorgó tél jön,
a föld is fagyosan didereg,
s a reszkető,deres,csupasz fák közt
hópelyhek közül integet.
Meggyesi Éva.
2012. december 14. 13:23:33
Köszönöm a véleményt!Örülök neki ,akár jó,akár nem,hiszen számomra építő jellegű.Szeretettel.:Meggyesi Éva.
Varga Anikó
2012. december 06. 11:59:19
Kedves Éva.Nagyon szép ez a verse.Szívesen olvasom a műveit,van olyan is,amelyik annyira nem tettszik,bár mindegyik érdekes.Ez a verse nyerte el lekinkább a tettszésemet.Remélem,hogy fog még írni.Köszönöm.