Témák » Vágyakozás » Ráth József: Alkony
Beküldve: 2011.04.20.
Ennyien olvasták eddig: 2207
Alkony
Dermedt, óriás korongja a napnak,
Búcsút int vörösen, és íme leszáll.
Rabja vagyok én minden alkonyatnak,
Pedig de fáj.

Rabja vagyok én, mert nagyon szerettem
Az elmúlást, és a bágyadt téli fényt,
Mert benne mindig, mindig megkeresem
Az új reményt.

Száz alkonyat múlt száz alkonyatra már,
Én állok csendben a lanka dombtetőn,
A lelkem mindig új napokra vár,
Vár szenvedőn.
Beküldő: versek.eu

Nincs adat!

Új hozzászólás
 Error
 Error