Korda Tibor: A homlokom

Témakörök

Szerelem (352)

Kedvesemnek (101)

Hiányzol (57)

Elmúlt szerelem (85)

Szakítás (34)

Vágyakozás (190)

Szenvedély (102)

Szerelmi csalódás (32)

Szerelmi bánat (48)

Reménytelenség (100)

Remény (151)

Magány (49)

Ismerkedés (5)

Társ (13)

Aggódás (204)

Szeretet (177)

Boldogság (144)

Félreértés (34)

Őszinteség (48)

Búcsúzás (129)

Megbocsátás (6)

Fájdalom (179)

Harag (16)

Család (70)

Házasság (13)

Gyerek (124)

Vicces (51)

Bor (6)

Lovas (4)

Barátság (57)

Élet (1294)

Vallás (79)

Otthon (14)

Mindennapok (303)

Akarat (57)

Alkalmazkodás (394)

Művészet (116)

Szabadság (60)

Hatalom (34)

Tudás (31)

Hazugság (7)

Halál, elmúlás (283)

Természet (536)

Születésnap (15)

Karácsony (71)

Szilveszter, Újév (30)

Húsvéti locsólóversek (26)

Valentin-nap (10)

Nőnap (13)

Anyák Napja (24)

Ballagás (21)

Húsvét (23)

Béke (28)

Háború (126)

Haza (121)

Idő (80)

Csók (14)

Harc (25)

Csalódás (209)

Istenhez (31)

Betegség (21)

Évszakok (82)

Témák » Élet » Korda Tibor: A homlokom

« Vissza a(z) Élet témákhoz

Beküldve: 2011.04.13.

Ennyien olvasták eddig: 1840

A homlokom

A homlokom mint egy torony világlik
Sötét arcomra fényt vetít,
Cikázó bágyadt sugarat.

A homlokom egy omlott, dűlt torony
Ódon kopott rom, omladék
Tivornyás halál, béna roncs.

A homlokom egy karcsú minarett
Kiviláglik messze-messze
A sok kusza arc közül.

Írta: Korda Tibor

Beküldő: versek.eu

Nincs adat!

Facebook
csoport

Versek
a honlapodra

Toplista

Szerző toplista

Legújabb versek

Bodzák tenyerén

Legtöbb verssel rendelkező költők

Kustra Ferenc József

Ostrozánsky Gellért

Vers ajánló