Kovacs Ivan: Elfakulás

Témakörök

Szerelem (352)

Kedvesemnek (101)

Hiányzol (57)

Elmúlt szerelem (85)

Szakítás (34)

Vágyakozás (190)

Szenvedély (102)

Szerelmi csalódás (32)

Szerelmi bánat (48)

Reménytelenség (100)

Remény (151)

Magány (49)

Ismerkedés (5)

Társ (13)

Aggódás (204)

Szeretet (177)

Boldogság (144)

Félreértés (34)

Őszinteség (48)

Búcsúzás (129)

Megbocsátás (6)

Fájdalom (179)

Harag (16)

Család (70)

Házasság (13)

Gyerek (124)

Vicces (51)

Bor (6)

Lovas (4)

Barátság (57)

Élet (1293)

Vallás (79)

Otthon (14)

Mindennapok (303)

Akarat (57)

Alkalmazkodás (394)

Művészet (116)

Szabadság (60)

Hatalom (34)

Tudás (31)

Hazugság (7)

Halál, elmúlás (283)

Természet (534)

Születésnap (15)

Karácsony (71)

Szilveszter, Újév (30)

Húsvéti locsólóversek (26)

Valentin-nap (10)

Nőnap (13)

Anyák Napja (24)

Ballagás (21)

Húsvét (23)

Béke (28)

Háború (126)

Haza (120)

Idő (79)

Csók (14)

Harc (25)

Csalódás (209)

Istenhez (31)

Betegség (21)

Évszakok (82)

Témák » Reménytelenség » Kovacs Ivan: Elfakulás

« Vissza a(z) Reménytelenség témákhoz

Beküldve: 2020.10.16.

Ennyien olvasták eddig: 62

Elfakulás

Remegő kezek, rozoga térdek.
Vajon van-e ebben bármi érdek?

Először a fatányér,
mely nem oly könnyen törik.
Aztán az adagolt arzén,
mellyel lassan ölik.

Írta: Kovacs Ivan

Beküldő: Ivan Kovacs

Reménytelenség

Nincs adat!

Facebook
csoport

Versek
a honlapodra

Toplista

Szerző toplista

Legújabb versek

Árny-emlék arcodat?

Hah! Már megest ős

Legtöbb verssel rendelkező költők

Kustra Ferenc József

Ostrozánsky Gellért

Vers ajánló

Néha éjszakánként