Kovacs Ivan: Korona vírus idejében

Témakörök

Szerelem (352)

Kedvesemnek (101)

Hiányzol (57)

Elmúlt szerelem (85)

Szakítás (34)

Vágyakozás (190)

Szenvedély (102)

Szerelmi csalódás (32)

Szerelmi bánat (48)

Reménytelenség (100)

Remény (151)

Magány (49)

Ismerkedés (5)

Társ (13)

Aggódás (204)

Szeretet (177)

Boldogság (144)

Félreértés (34)

Őszinteség (48)

Búcsúzás (129)

Megbocsátás (6)

Fájdalom (179)

Harag (16)

Család (70)

Házasság (13)

Gyerek (124)

Vicces (51)

Bor (6)

Lovas (4)

Barátság (57)

Élet (1294)

Vallás (79)

Otthon (14)

Mindennapok (303)

Akarat (57)

Alkalmazkodás (394)

Művészet (116)

Szabadság (60)

Hatalom (34)

Tudás (31)

Hazugság (7)

Halál, elmúlás (283)

Természet (536)

Születésnap (15)

Karácsony (71)

Szilveszter, Újév (30)

Húsvéti locsólóversek (26)

Valentin-nap (10)

Nőnap (13)

Anyák Napja (24)

Ballagás (21)

Húsvét (23)

Béke (28)

Háború (126)

Haza (120)

Idő (80)

Csók (14)

Harc (25)

Csalódás (209)

Istenhez (31)

Betegség (21)

Évszakok (82)

Témák » Magány » Kovacs Ivan: Korona vírus idejében

« Vissza a(z) Magány témákhoz

Beküldve: 2020.10.16.

Ennyien olvasták eddig: 371

Korona vírus idejében

Egy vérző naplemente
kopár ágak mögött
és a téli szellő csipős
a szürke fasor között.

Egyedül sétálok
egy elhagyott tájban.
Rendelet szerint
takart orrom, szájam.

El vagyok zárkózva,
s ha ajtómon kilépek,
társak hiányában
magammal beszélek.

Megszűnt a múlt
és megszűnt a jövő.
Sőt e zord jelenben
eltűnik az idő.

Írta: Kovacs Ivan

Beküldő: Kovacs Ivan

Nincs adat!

Facebook
csoport

Versek
a honlapodra

Toplista

Szerző toplista

Legújabb versek

Legtöbb verssel rendelkező költők

Kustra Ferenc József

Ostrozánsky Gellért

Vers ajánló

Egymásra hangolva