Vízparton

Tenger partra kiballagok,

a víz partján elmélázok,

víztükörben őt keresem,

távol levő hű kedvesem.

Vándor felhőn üzen nekem,

felvidítva az én lelkem,

hegyek között gomolyogva,

szállnak hozzám kedves szavak.

Életünkről gondolkodom,

kettőnkről, és boldogságról,

majd ha újra fogja kezem,

nem engedem el kedvesem.

Álmodozva tervezgetek,

így várom az én kedvesem,

ketten állunk, kéz a kézben,

holtig tartó szeretetben.