Témák » Szerelem » Kocsis Antal: Szakítás
Beküldve: 2013.09.26.
Ennyien olvasták eddig: 1145
Szakítás


Kabát, cipő még rajta a lányon.
Ruhástól terül el a díványon.
Könnyes a szeme, nagyon szomorú.
Lezajlott az utolsó randevú.

A szakítás derült égből érte.
A srác akivel a jövőt remélte,
Felrúgta vele a kapcsolatot.
Magyarázatot is alig adott.

Hitte a másik viszont szerelmét,
Hite most darabjaira hullt szét.
A szerelem, mit öröknek gondolt,
A mai randi porig lerombolt.

Mamája csendben hagyja hadd sírjon.
Tudja, hogy ez most enyhít a kínon.
Emlékszik még egy ősrégi bálra,
Úgy került haza, mint most a lánya.

Akkor is könnyes volt a kispárna,
Ő is dühös volt a fiújára.
Visszagondolva nem nagy esemény.
Túltette magát, jött az új legény.

Lánya magát már álomba sírta,
A takaróját megigazítja.
Könnyen túléli, olyan fiatal.
Apró csalódás még nem hattyúdal.
Beküldő: kocsis antal
Bánfalvi Zorán
2013. október 05. 06:28:05
"A szerelem, mit öröknek gondolt,
A mai randi porig lerombolt."

Nos azon kívül, hogy az egész mű, egy rendkívül silány nyavalygás, ez a sor megcsúfolja a magyar nyelvtant. Ha rájön a szerző, hogy miért már jó úton vagyunk. Egyébként ezt az "életérzést" egy bizonyos W. S. angol drámaíró imígyen ábrázolta:

" Eh, régi láng elsápad új tüzektül,
a régi kínt az új kín űzi el
ha táncba szédülsz, visszájára perdülj!
Ha kutya mart meg, gyógyítsd szőrivel!"

Nos ez a költészet.
Új hozzászólás
 Error
 Error