Átalakulások
Sírtál-e már valamikor szomorú könnyeket?
Éltél-e már örömkönnyel simogató életet?
Hunyorogtak már szemeid vakító fényekben?
Féltél-e már valamikor szorító sötétségben?
Láttál-e már életedben haragoszöld fákat?
Sirattál-e bármikor elkorhadó ágat?
Nevettél-e emberekkel, kik boldogok voltak?
Kiket később sírjuknál emberek sirattak!
Minden élet forgandó, szolgáljon tanulságul,
el nem tűnik semmi sem, csupán csak átalakul.
Félelemben nem kell élnünk, hisz örök az élet,
testünk csupán átalakul, s tovább él a lélek.
Éltél-e már örömkönnyel simogató életet?
Hunyorogtak már szemeid vakító fényekben?
Féltél-e már valamikor szorító sötétségben?
Láttál-e már életedben haragoszöld fákat?
Sirattál-e bármikor elkorhadó ágat?
Nevettél-e emberekkel, kik boldogok voltak?
Kiket később sírjuknál emberek sirattak!
Minden élet forgandó, szolgáljon tanulságul,
el nem tűnik semmi sem, csupán csak átalakul.
Félelemben nem kell élnünk, hisz örök az élet,
testünk csupán átalakul, s tovább él a lélek.