Kopogtató

Reggel ködpára
Fürdeti a bús tájat...
?sz-keresztel?.

Szürkeségbe kopaszodott fák integetnek,
Sajgó, még vágytól parázsló lelkeknek...
?szi elégia sáros álmába süppednek.

A földhöz ragadt
Sötét felh?knek könnye...
Elmúlást sirat.

Szottyadt avar alatt érik jöv?nek reménye,
Zord napoknak hajnalán új id?k kezdetére.
Hittel telt álmokat ígér télnek ünnepére.

Új kezdet indul
A fáradság küszöbén,
Téli pihen?.