Felejtés
Szürke homály ködösíti szemem,
Mi nem tud eloszlani szertelen.
Ragyogás mi egykor voltam,
Csupán csak árnyéka múltnak.
Én szenvedésre születtem,
Mártír élet a keresztem.
Szavam kopik mint a nevem,
Kifog majd hinni nekem?
Témakörök
Szerelem (351)
Kedvesemnek (92)
Hiányzol (55)
Elmúlt szerelem (82)
Szakítás (34)
Vágyakozás (188)
Szenvedély (102)
Szerelmi csalódás (32)
Szerelmi bánat (47)
Reménytelenség (100)
Remény (148)
Magány (48)
Ismerkedés (5)
Társ (13)
Aggódás (200)
Szeretet (176)
Boldogság (142)
Félreértés (32)
Őszinteség (46)
Búcsúzás (112)
Megbocsátás (6)
Fájdalom (177)
Harag (15)
Család (68)
Házasság (13)
Gyerek (123)
Vicces (51)
Bor (6)
Kutyás (8)
Macskás (5)
Lovas (4)
Barátság (56)
Élet (1273)
Vallás (79)
Otthon (12)
Mindennapok (293)
Akarat (57)
Alkalmazkodás (394)
Művészet (113)
Szabadság (60)
Hatalom (34)
Tudás (31)
Hazugság (7)
Halál, elmúlás (282)
Természet (528)
Születésnap (15)
Névnap (0)
Karácsony (71)
Szilveszter, Újév (30)
Valentin-nap (10)
Nőnap (13)
Anyák Napja (23)
Ballagás (21)
Húsvét (23)
Mikulás (7)
Béke (28)
Háború (125)
Haza (119)
Idő (78)
Csók (14)
Harc (25)
Csalódás (203)
Istenhez (27)
Betegség (21)
Évszakok (78)
Vers küldése email-ben
Szürke homály ködösíti szemem,
Mi nem tud eloszlani szertelen.
Ragyogás mi egykor voltam,
Csupán csak árnyéka múltnak.
Én szenvedésre születtem,
Mártír élet a keresztem.
Szavam kopik mint a nevem,
Kifog majd hinni nekem?
Legújabb versek
Legtöbb verssel rendelkező költők
