Nyolcat veri az estharang
Üt csendben, üt az óra,
S én megyek a találkozóra.
Halk esőcseppek peregnek lent,
A várás lázas, édes a csend,
S nyolcat veri az estharang.
Én jövök hozzád, vársz e rám?
Üt csendben, üt az óra . . .
Üt csendben, üt az óra,
S én megyek a találkozóra.
Halk esőcseppek peregnek lent,
A várás lázas, édes a csend,
S nyolcat veri az estharang.
Én jövök hozzád, vársz e rám?
Üt csendben, üt az óra . . .
Ruhája dísz, ajka rubint,
S mint napsütés az égen áll.
A fojtott légben bent és kint
Émelyítő parfőmje száll . . .
Obeliszkként áll mindenütt,
Tömjénezik haját, szemét,
S ő együtt kacag ott velük.
Tanyája minden söpredék.
Engem nem ámítsz kékszemű
Karcsú testű virág álom,
Szép vagy és mégis keserű.
Én azt a szép leányt várom,
Akit a lelkéért szeretek,
S felemel, hogyha süllyedek.
S mint napsütés az égen áll.
A fojtott légben bent és kint
Émelyítő parfőmje száll . . .
Obeliszkként áll mindenütt,
Tömjénezik haját, szemét,
S ő együtt kacag ott velük.
Tanyája minden söpredék.
Engem nem ámítsz kékszemű
Karcsú testű virág álom,
Szép vagy és mégis keserű.
Én azt a szép leányt várom,
Akit a lelkéért szeretek,
S felemel, hogyha süllyedek.
Mennek az utcán az emberek
S én úgy szeretnék velük menni,
De nem jön velem már senki.
Mert vagyok tűnődő borús lélek,
S mert árva vagyok és semmim sincs.
És mennek, mennek az emberek,
S én mindig egyedül megyek.
S én úgy szeretnék velük menni,
De nem jön velem már senki.
Mert vagyok tűnődő borús lélek,
S mert árva vagyok és semmim sincs.
És mennek, mennek az emberek,
S én mindig egyedül megyek.
Semmi.
Csak mintha hajnalodna,
Lassan lebukik a hold
Pirkad már Arad felől
S eszembe jut: éjszaka volt.
Egy borospohár félig tele
Őríz, mintha joga volna.
S messziről, mintha elveszett álmom dalolna.
Tétován állok
Keresem az álmot, amely tovaszállott.
Lassan lebukik a hold,
S eszembe jut, éjszaka volt.
Csak mintha hajnalodna,
Lassan lebukik a hold
Pirkad már Arad felől
S eszembe jut: éjszaka volt.
Egy borospohár félig tele
Őríz, mintha joga volna.
S messziről, mintha elveszett álmom dalolna.
Tétován állok
Keresem az álmot, amely tovaszállott.
Lassan lebukik a hold,
S eszembe jut, éjszaka volt.
Az este száll,
Az árny kikél,
És én sírok
Valakiért.
Az este száll:
Két vadgalamb
Csókolódzik
S kong egy harang.
Az este száll
Az árny kikél,
És én sírok
Valakiért.
Az árny kikél,
És én sírok
Valakiért.
Az este száll:
Két vadgalamb
Csókolódzik
S kong egy harang.
Az este száll
Az árny kikél,
És én sírok
Valakiért.