Te alszol. Nem bánt durva pribék,
Fejed, kebled körül hópihék,
S lepkék, tarka virágok álma
Mintha mind-mind melletted szállna.
Te alszol. Túl vagy minden harcon,
Tán koldus vagy az utcasarkon,
Tán király vagy, s köszönt az úr is:
Mindegy hiszen csak álmodsz úgyis.
Tán alszol. Én őrízem álmod
Míg te másutt jársz, én rád várok,
Hogy ébredh! De jaj, fogsz ébredni még?
. . . Fejed, kebled körül hópihék . . .
Fejed, kebled körül hópihék,
S lepkék, tarka virágok álma
Mintha mind-mind melletted szállna.
Te alszol. Túl vagy minden harcon,
Tán koldus vagy az utcasarkon,
Tán király vagy, s köszönt az úr is:
Mindegy hiszen csak álmodsz úgyis.
Tán alszol. Én őrízem álmod
Míg te másutt jársz, én rád várok,
Hogy ébredh! De jaj, fogsz ébredni még?
. . . Fejed, kebled körül hópihék . . .
Valami nagy csínytett után
Megvertem vidám kiskutyám.
Rámnézett mint síró gyerek,
De hűek ezek a szemek.
Szinte mondta: ne bánts többé
Veled leszek mindörökké.
Most már öreg. Sok év után
Mintha nem nézne már úgy rám.
Úgy néz, mint beteg emberek:
De hűek ezek a szemek.
Megvertem vidám kiskutyám.
Rámnézett mint síró gyerek,
De hűek ezek a szemek.
Szinte mondta: ne bánts többé
Veled leszek mindörökké.
Most már öreg. Sok év után
Mintha nem nézne már úgy rám.
Úgy néz, mint beteg emberek:
De hűek ezek a szemek.
Szegény kis gyerek,
Futott az úton, elesett.
Piszkos lett tiszta új ruhája,
Sírásra görbedt kicsi szája.
Egy öreg néni,
Nem bírta a sírót nézni,
Odament hozzá, s mosolyogva
A piszkos ruhát leporolta.
Szegény kis gyerek,
Vidáman felé nevetett
S aki búsan pityergett nem rég
A nénire nyújtotta nyelvét.
Futott az úton, elesett.
Piszkos lett tiszta új ruhája,
Sírásra görbedt kicsi szája.
Egy öreg néni,
Nem bírta a sírót nézni,
Odament hozzá, s mosolyogva
A piszkos ruhát leporolta.
Szegény kis gyerek,
Vidáman felé nevetett
S aki búsan pityergett nem rég
A nénire nyújtotta nyelvét.
Hallod kedves! A szürke égen
A buta kakas vígan átrikolt
Hallod? Valami jótét lélek
A torkára folytotta a sikolyt.
Szegény kakas, hogy fulladozik
Krákog, prüszköl, és nyög keservesen,
Nem baj, legalább nálam maradsz
Még egy rövid órára kedvesem.
A buta kakas vígan átrikolt
Hallod? Valami jótét lélek
A torkára folytotta a sikolyt.
Szegény kakas, hogy fulladozik
Krákog, prüszköl, és nyög keservesen,
Nem baj, legalább nálam maradsz
Még egy rövid órára kedvesem.
Kereslek ott, hol nem vagy, nem vagy.
A messze távol kék egén,
A szépségben, és a semmiben:
És nem talállak senkiben.
Egy villanásra itt és ott
Feltűnsz, és elmész messzire,
És nem hasonlítsz senkire.
Kereslek ott hol nem vagy, nem vagy.
A messze távol kék egén,
A szépségben, és a semmiben:
És nem talállak senkiben.
Egy villanásra itt és ott
Feltűnsz, és elmész messzire,
És nem hasonlítsz senkire.
Kereslek ott hol nem vagy, nem vagy.