S majd eljönnek érted ők
az égi segítők,
az égi szellemek
égő tűz lelkedet
szárnyukkal óvni meg.
*
Suhanásuk dal,tiszta forrás
csobogás,eljönnek ők a segítők
már csak egy szempillantás.
*
És pára leszel,harmat, hűsen
szelíden áradó,hogy érezze
tudja rólad a szomjas föld,
hogy te jó voltál,néha jó.
*
S eljönnek érted ők az
égi szellemek,hitükkel
Égő tűz fáradt lelkedet
a végső romlástól óvni meg.
az égi segítők,
az égi szellemek
égő tűz lelkedet
szárnyukkal óvni meg.
*
Suhanásuk dal,tiszta forrás
csobogás,eljönnek ők a segítők
már csak egy szempillantás.
*
És pára leszel,harmat, hűsen
szelíden áradó,hogy érezze
tudja rólad a szomjas föld,
hogy te jó voltál,néha jó.
*
S eljönnek érted ők az
égi szellemek,hitükkel
Égő tűz fáradt lelkedet
a végső romlástól óvni meg.
Újra itt a ravasz tavasz
S ő minden évben
A természet álmából felébred
Reggelenként harmatos a haraszt.
Nézzem a végtelen eget
Közben a lágy szél
Álmosan nyugovóra tér
A tavasz képe mámorító jelenet
Te csalfa tünemény
Én rózsát hintek rád
S hajad mohón elnyeli illatát
Kertedet millió rózsával tele ültetném
Én égek,mintha nyár lenne
A tavasz minden bajom
De neked zeng bódító dalom
Ez az évszak mely beleolvad a jelenbe
S ő minden évben
A természet álmából felébred
Reggelenként harmatos a haraszt.
Nézzem a végtelen eget
Közben a lágy szél
Álmosan nyugovóra tér
A tavasz képe mámorító jelenet
Te csalfa tünemény
Én rózsát hintek rád
S hajad mohón elnyeli illatát
Kertedet millió rózsával tele ültetném
Én égek,mintha nyár lenne
A tavasz minden bajom
De neked zeng bódító dalom
Ez az évszak mely beleolvad a jelenbe
Egy piros foltos kék pillangó szállt felettem éjjel,
Tenyerembe zuhant akár egy pihe...
Magával ragadott ahogy suhant pirosas fénnyel...
Éreztem oly hatalmas a szíve...
Tenyeremre szállva a kicsi lélek,
Elragadva nézett....
Én elmosolyodtam mosolyán..s hirtelen minden kékbe borult...
Hatalmas szél jött elvitte őt...ekkor a fájdalom szívembe szorult...
Ha hiányzom pillangó itt leszek neked,
Ha kell kedvesed...ha kell barátod leszek !
S mit ne feledj mindig gondolok rád...
Jobban hiányzol mint valaha gondolnád....
Chekakri Jázmina
Tenyerembe zuhant akár egy pihe...
Magával ragadott ahogy suhant pirosas fénnyel...
Éreztem oly hatalmas a szíve...
Tenyeremre szállva a kicsi lélek,
Elragadva nézett....
Én elmosolyodtam mosolyán..s hirtelen minden kékbe borult...
Hatalmas szél jött elvitte őt...ekkor a fájdalom szívembe szorult...
Ha hiányzom pillangó itt leszek neked,
Ha kell kedvesed...ha kell barátod leszek !
S mit ne feledj mindig gondolok rád...
Jobban hiányzol mint valaha gondolnád....
Chekakri Jázmina
Isten az élet forrása,
írja ezt a zsoltár írója,
csak nem mindenki tudja,
hogy Ő általa a világosságot megláthassa,
ha Jézus Krisztust a szívébe fogadja
aki az életét adta a keresztfára,
ahol ezzel az életünket megvásárolta,
nagy volt ennek ára,
hogy kifolyjon drága vére
mivel mosson minket tiszta hófehérre!
2016. március 4.
írja ezt a zsoltár írója,
csak nem mindenki tudja,
hogy Ő általa a világosságot megláthassa,
ha Jézus Krisztust a szívébe fogadja
aki az életét adta a keresztfára,
ahol ezzel az életünket megvásárolta,
nagy volt ennek ára,
hogy kifolyjon drága vére
mivel mosson minket tiszta hófehérre!
2016. március 4.
Befolyásolják az életkörülményeim a gondolataimat.
Vannak utcák minek kövein sétálva mindig te jutsz eszembe,
vannak szobák,amik magányomba zárnak.
Vannak pillanatok,amikor megtagadok élőt és holtat,szentet és bűnöst,
Istent az összes angyalaival. Csakis a boldogságért.
És hiányzik amikor én vagyok.
Hátrálok,sokat.. de csak hogy ne gyere szembe.
Előzök,hogy magam mögött hagyjam akik rám várnak.
Voltam,ember,ki egykor elmondhatta magáról,hogy rád vágyok.
Lelkem mára az ördögé,mindigis égetni foglak örök lángjaival.
Hogy megtudhasd mit jelent a szenvedés.
Vannak utcák minek kövein sétálva mindig te jutsz eszembe,
vannak szobák,amik magányomba zárnak.
Vannak pillanatok,amikor megtagadok élőt és holtat,szentet és bűnöst,
Istent az összes angyalaival. Csakis a boldogságért.
És hiányzik amikor én vagyok.
Hátrálok,sokat.. de csak hogy ne gyere szembe.
Előzök,hogy magam mögött hagyjam akik rám várnak.
Voltam,ember,ki egykor elmondhatta magáról,hogy rád vágyok.
Lelkem mára az ördögé,mindigis égetni foglak örök lángjaival.
Hogy megtudhasd mit jelent a szenvedés.