NE FÉLJ
Írta: Poór Edit

Ne félj, ha vágy perzseli szíved,
Ne félj, ha szeretet elönti lelked.
Tisztító ereje áthatja lényed,
Engedd, hogy a vágy tüze égjen.
Ne félj, ha hited erős,
Ne félj, megtart téged ez az erő.
Jézus fogja mind két kezed,
Isten áldott kegyelme ez.
Ne félj, Szentlélek tüze ég benned,
Ne félj, ez áttisztítja lelked.
Legyen örökre e tiszta fény szívedben,
Vezessen utadon a jó Isten kegyelme.

MÁTRAFÜREDI KÁPOLNA
Írta: Poór Edit

Ó, gyönyörű kápolna,
Oly vonzó barokk stílusa.
Park közepén emelkedik,
Keresztelő Szent János nevét viseli.
Áldásos tiszta légköre,
Érződik szentek itt léte.
Kápolnával szemben Jézus keresztje,
Harangszó szólít a misére,
Alázat, szeretet kíséri a hívőt be.
Méltósággal jelenik meg az Úr,
Kísérik őt angyalok szolgálatul.
Megtelik a kápolna,
Tiszta érzés világával,
Bent ülő hívőket tölti fel,
Isten utáni vággyal.
Véget ér a mise,
Lelkek imádsággal telve.
Angyalok serege,
Kísér az úton hazafele.

ŐRANGYAL
Írta: Poór Edit

Őrangyalokat úgy képzeled,
Csak felhők fölött léteznek.
Más dimenzióban,
Energia testtel rendelkeznek.
Vigyáznak rád,
Bajban mindig segítenek.
Hidd el őrzőangyalok,
A földön is léteznek.
Észre sem veszed,
Utatok egymás mellet vezet.
Őrző angyali szemek,
Vigyázzák életetek.
Okát a múltadban keresd,
Szeretet szála vonz benneteket.
Nem kell, melletted legyen,
Összefűzi lelketeket,
Őszinte baráti szeretet!

TÜRELEM

Türelem szép erény,
Az idő gyorsan halad,
S korom már előre haladt.
Baj-e, ha tudni szeretném,
Vár-e reám szép remény.
Fájó sebeket lezártam én,
Bezárult lelkem oly könnyedén.
Akaratom ellenére megérintettél,
Most félelem járja át szívem,
Talán ez is reménytelen.
Te, ki most ajtóm előtt állsz,
Várom, kopogtass talán.
S, ha nem kopogtatsz, én elmegyek,
Ért csalódás eleget.
Érzelmeimnek teret,
Többé nem engedek.
Elfojtom pislákoló lángot szívemben,
Elkísér téged baráti szeretetem.

NOÉ

Ádám, Éva és Káin, Ábel,
Rég múlt, a földön sok év eltelt.
Az emberek gonoszak lettek,
Romlottak és Istentelenek.

Csak Noé és családja maradt,
Isten, hű szolgálata alatt.
De csúfolták és kinevették,
Az Úr igaz szeretetéért.

Az erőszak elharapódzott,
Isten ezért megharagudott,
Hogy a bűnös élet pusztuljon,
Földre özönvizet zúdított.

Ám, Noénak még időben szólt,
Góferfából, bárkát készítsen.
Élelemből eleget vigyen,
Állatfajokból egy pár legyen.

Megnyíltak az ég csatornái,
Mélységből földnek forrásai,
Élet felett víz uralkodott,
Bűnnek nyoma nem maradhatott.

Fél év múlva, új élet sarjadt,
Eltűnt a víz, föld kiszáradt.
Noé bárkája megfeneklett,
Ararát hegyén áldott kezdet.

Úrnak, Noé oltárt épített,
Isten neki, ígéretet tett;
Nem lesz több özönvíz a földön,
Szövetségre lépek veletek.

Szivárvány ívem lesz felhőkön,
Szövetségemet, így jelölöm,
Én közöttem és a föld között,
Látva, újszövetséget kötök.