Hallani sem akartál rólam!
Vagy csak úgy tettél
Hogy bolondítsd szívemet
Kíváncsi legyek Rád!
Mint gyermek ültem le Eléd
Majd mosolyod
Bátorságot öntött belém

Emlékszel?Első sétánk
A Duna parton
Augusztus , nyár
Játszadozott Velünk
Akkor még nem tudtam
Mennyit jelent majd nekem
Szerelmet ígérve
Az a Duna parti séta
Éreztem tudtam
De nem mondtam el Neked
Akkor ott kezdődött
A nagy szerelem Veled

Emlékszel?Akkor ott!
A Duna parton
Emlékszel? Akkor ott!
Azon a Duna parti sétán
Akkor még nem mondtam el Neked
De most is érzem
Hogy valami ott történt velem
Törékeny derekad átölelve
Megremegett testem
Beléd ott szerettem

Emlékszel?Akkor ott!
A Duna parton
Összeforrt ajkunk forrón

Forró nyári estén
Az idő megállt
Valami átjárta szívemet
Az az ölelés , a csók
Éreztem ,tudtam
Te vagy ki kell nekem

Emlékszel?Akkor ott!
A Duna parton
Csak bámultam
Néztem a csillagokat
Forróságtól vibrálva tündököltek
Ragyogó csillagok
Melyek a Te két gyönyörű szemed
Szerelmet jósoltak nekem

Emlékszel! Akkor ott !
A Duna parton
Hányszor vissza visszatértünk
Újra és újra, szerelmet merítettünk
Ott azon a Duna parton
Mely annyit jelentett nekem
És mindent jelentett nekünk

Gyertyafényes nyári estén
Egymás karjaiban kettecskén
Megbújunk a Holdfényes
Csillagszőnyeg alatt
Tiszta az égbolt
Felhő semmit nem takar
Hallgatjuk egymást
És a tücsök zenekart
Ki rockot zenél
Szívünknek jót akar
Az hevesen dobol

Csillagok hunyorognak
Nevetve kacsintgatnak
Tetszik nekik e pár
Ki most egymásra talált
Hív bennünket sétára
Egy jó sétakocsikázásra
Előállt már a Göncöl szekér
Elvisz bennünket a tejútra
Majd onnan a nász útra

Halkul a tücsök zene
Figyelni már nem tudunk
Csak egymás fele
Gondolatunk messze jár
Szívek Ámorán
Nyári szerelem mámorán

Mikor megismertelek csak egy volt
Gondoltam én, de túl gyorsan jött
Megérintettél megremegett testem
Mint mikor zenét hallgatsz és átjárja tested
Puha szád , csókkal összeforrt enyémmel
Remegő szívem szólt
Ő lesz a nagy szerelmem

De már vége, nincs tovább?
Próbáltam harcba szállni szívemmel
Nem, nem kell a nagy szerelem
Nem akarom ,hogy hatalmába kerítsen
Minden találkozás, minden nap
Órának percei fonták körém
Szerelemnek hálóját
Mikor megismertelek csak egy volt
Gondoltam én, de túl gyorsan jött
Megérintettél megremegett testem
Mint mikor zenét hallgatsz és átjárja tested
Puha szád , csókkal összeforrt enyémmel
Remegő szívem szólt
Ő lesz a nagy szerelmem

De már vége, nincs tovább?
Próbáltam harcba szállni szívemmel
Nem, nem kell a nagy szerelem
Nem akarom ,hogy hatalmába kerítsen
Minden találkozás, minden nap
Órának percei fonták körém
Szerelemnek hálóját


De már vége, nincs tovább
Ki póknak hálójába téved, elveszett
De nekem mégis itt van Ö
És én reménnyel teli
Legeltetem rajta szemem és várom
Mint gyermek, ki két markába zárva
Fogta meg a lepkét
De nem tarthatja fogja

De ár vége, nincs tovább..
Tombol bennem a vágy , szerelem
A gondolat mely azt súgja
legyen Ö boldog
Enyém volt még volt
Be töltötte szívemet
Engedd el ha szereted
Nekem végtelen nagy szerelem
Miért is volt jó nekem!

De már vége, nincs tovább?.
Mert még mindig szeretem, végtelen
Valahol jó nekem a maradandó érzelem
Agyam, szívem harcban áll egymással
Álmaim asszonya, szerelmem tündére

De már vége, nincs tovább?
Ki Földre szálltál és megérintettél
Ujjaiddal táncot jártál testemen
Közben mély barázdákat szántva benne
Majd abba elhintve szerelem magját rendre
A beérett termést elvetve újra és újra

De már vége, nincs tovább?.
Szerelemtől szemem nem lát
Csak Téged kíván
Hozzád simulva még érzem
Őrjítő illatod, de szavaid
Mint a rózsának tüskéi
Fájdalmasan belém hatolnak
Már érzem nem szeretsz






De mindez csak volt, nincs tovább?
Én még mindig reménnyel teli
Ölellek és várom, hogy csókod
Mint felragyogó Napsugár
Tiszta és igaz szerelmet hoz
Ellentétben Veled
Csak játszom a gondolattal
Szerelmem, jó lenne még Neked?

De már vége, nincs tovább?
Olykor hiszem még szeretsz!
Mindig Irántad érző szívem, vérző
Reménnyel szerelemmel teli
Ki tudom csatát vesztett már késő
Mivé lett, hová tűnt a nagy szerelem?

De már vége, nincs tovább?
Hová lett a gyakori szó
Mely ajkadat elhagyta?
Fülembe zúg, cseng, Szeretlek!!!
Talán csak szó volt és nem szerelem!
Mint gyermek ki féltve őrzött madarát
Elengedi, szabadságot ad neki

De már vége, nincs tovább?.
A madár ki szabadon repül tudja
Nem volt rab, nem tartották fogva
Aki vigyázott rá édesgette, szeretgette
Életének, szívének egy darabját képezte
Most elengedte mert szerette

Legyél boldog, nincs tovább?
Szívemben mint örök
Marad a szerelem
Mit Irántad őszintén éreztem
Tudom a szív melyet gondoltam,
Hogy enyém, már nem nekem zenél
Vége tudom , már nincs tovább

Miért nem tiszavirágnak születtem,
Hogy a szerelemnek adjam életem,
Hogy ne legyen idő a fájdalomra,
Amit a szerelem szül a világra.

Miért nem tiszavirágnak születtem,
Hogy szerelem legyen minden percemben,
Hogy meg ne értsem a fájdalmas véget,
Mert veled én nem lehetek eleget.

Miért nem tiszavirágnak születtem,
Hogy majd halál legyen a menedékem,
Hogy ne kelljen ezt megélnem:
Elhagysz engem,kedvesem.

Kabát, cipő még rajta a lányon.
Ruhástól terül el a díványon.
Könnyes a szeme, nagyon szomorú.
Lezajlott az utolsó randevú.

A szakítás derült égből érte.
A srác akivel a jövőt remélte,
Felrúgta vele a kapcsolatot.
Magyarázatot is alig adott.

Hitte a másik viszont szerelmét,
Hite most darabjaira hullt szét.
A szerelem, mit öröknek gondolt,
A mai randi porig lerombolt.

Mamája csendben hagyja hadd sírjon.
Tudja, hogy ez most enyhít a kínon.
Emlékszik még egy ősrégi bálra,
Úgy került haza, mint most a lánya.

Akkor is könnyes volt a kispárna,
Ő is dühös volt a fiújára.
Visszagondolva nem nagy esemény.
Túltette magát, jött az új legény.

Lánya magát már álomba sírta,
A takaróját megigazítja.
Könnyen túléli, olyan fiatal.
Apró csalódás még nem hattyúdal.