Nem vár senki
1.
Akit az ég is megáldott
mi dolgom nékem azzal
eleget küszködök
önmagammal
2.
Te kitakart-szívű
te fedetlen
táncoló fekete kocsisok
úgyis
eljönnek érted egyszer
a fákon merengő fény fog játszani
elhallgat a csend is
nálad
s nem fog többé senki sem bántani
3.
Nem vár senki
csak a tárgyak
az asztalon halkan porszemek
járnak
és a sarkokban pókhálót sző a sötét
magam vagyok
magam vagyok egyetlen árva
készülök a leszámolásra
de nem figyel senki
sem lent sem odafönt
4.
Arra gondolok
majd megvígasztalnak a nappalok
nappal arra: majd az éjszakák
a vázáimban mind elhervadt a virág
levelük, szirmuk hullik
de kinek hozzak frisset ?
gyors idő hurcol szekerén
te nem vagy itt
s szívem a tenyeremben tehetetlen
lüktet
5.
A lámpa ha eloltom,s ha felgyújtom újra
egyforma fényt vet
falaimra
s már csak azt figyelem
milyen szabályosan fut a festékcsík
a mennyezet alatt
1.
Akit az ég is megáldott
mi dolgom nékem azzal
eleget küszködök
önmagammal
2.
Te kitakart-szívű
te fedetlen
táncoló fekete kocsisok
úgyis
eljönnek érted egyszer
a fákon merengő fény fog játszani
elhallgat a csend is
nálad
s nem fog többé senki sem bántani
3.
Nem vár senki
csak a tárgyak
az asztalon halkan porszemek
járnak
és a sarkokban pókhálót sző a sötét
magam vagyok
magam vagyok egyetlen árva
készülök a leszámolásra
de nem figyel senki
sem lent sem odafönt
4.
Arra gondolok
majd megvígasztalnak a nappalok
nappal arra: majd az éjszakák
a vázáimban mind elhervadt a virág
levelük, szirmuk hullik
de kinek hozzak frisset ?
gyors idő hurcol szekerén
te nem vagy itt
s szívem a tenyeremben tehetetlen
lüktet
5.
A lámpa ha eloltom,s ha felgyújtom újra
egyforma fényt vet
falaimra
s már csak azt figyelem
milyen szabályosan fut a festékcsík
a mennyezet alatt
Szabad-e nekünk még,
úgy szeretni ?
egymást ölelve, régi
csókok ízét, karjaink
régi feszülését, testünk
lázas forróságát
szabad-e a közelítő
vég képébe vágni !
s szabad-e ölelni ?
ölelni kifulladásig ?
Szabad-e nekünk még
így szeretni ?
Mohó szám vágyik a szádra
érintésedre , egy ziháló
suttogó kiáltásra, hogy ...még,még !
míg testünk ég a forróságtól
és öled göndör rőzselángja perzsel
ÉRINTS MEG !
érints meg !
kulcsolj gyönyörű tenyeredbe !
úgy szeretni ?
egymást ölelve, régi
csókok ízét, karjaink
régi feszülését, testünk
lázas forróságát
szabad-e a közelítő
vég képébe vágni !
s szabad-e ölelni ?
ölelni kifulladásig ?
Szabad-e nekünk még
így szeretni ?
Mohó szám vágyik a szádra
érintésedre , egy ziháló
suttogó kiáltásra, hogy ...még,még !
míg testünk ég a forróságtól
és öled göndör rőzselángja perzsel
ÉRINTS MEG !
érints meg !
kulcsolj gyönyörű tenyeredbe !
1.
Zápor,
zápor
zuhogó
villámok
között
állok
ökölnyi
cseppek
esnek
tisztára
mosnak
összevernek
2.
A házak közt kóbor
macska ténfereg
s tarkómon
mint hideg
lámpafény
az éjszaka
messzi csillagai
fénylenek
a gyorsuló idő
hurcol szekerén
s meleg éji szélben
lélegzik a csönd
Hiányod
sustorog a fákon,
átölel, mint az álom
s hintázik odafönt
Zápor,
zápor
zuhogó
villámok
között
állok
ökölnyi
cseppek
esnek
tisztára
mosnak
összevernek
2.
A házak közt kóbor
macska ténfereg
s tarkómon
mint hideg
lámpafény
az éjszaka
messzi csillagai
fénylenek
a gyorsuló idő
hurcol szekerén
s meleg éji szélben
lélegzik a csönd
Hiányod
sustorog a fákon,
átölel, mint az álom
s hintázik odafönt
Hívj ! Várj !
Fogadj be !
Gyönyörűm
Szépséges
Asszonyi
menedékem !
Szoríts magadhoz
Égj el velem
Egy lobogó lázas
Ölelésben
ha forró
ágyékomra
kulcsolnád
a kezed
s ujjaid bilincsébe
vernéd a vágyam
izzama majd tőle
az ölem és a
te tested is
feloldozásra
várna
gyönyörű tested
száz csókkal
borítanám
száz csókkal
csókolnálak
takaró helyett
meztelen testemmel
szeretetem
édes ölelésével
betakarnálak
betakarnálak
míg jő a reggel
míg az áldott
napfény sugarai
felkelnek
s mi szerelmesen
összefonódnánk
veled
s elégnénk
gyönyörű öledben
Fogadj be !
Gyönyörűm
Szépséges
Asszonyi
menedékem !
Szoríts magadhoz
Égj el velem
Egy lobogó lázas
Ölelésben
ha forró
ágyékomra
kulcsolnád
a kezed
s ujjaid bilincsébe
vernéd a vágyam
izzama majd tőle
az ölem és a
te tested is
feloldozásra
várna
gyönyörű tested
száz csókkal
borítanám
száz csókkal
csókolnálak
takaró helyett
meztelen testemmel
szeretetem
édes ölelésével
betakarnálak
betakarnálak
míg jő a reggel
míg az áldott
napfény sugarai
felkelnek
s mi szerelmesen
összefonódnánk
veled
s elégnénk
gyönyörű öledben
Érezni akarom
a testedet
szemeimmel inni a
látványt
a tested minden
gyönyörű hajlatát
ahonnan sugárzik
az asszonyi vágyad
ahová képzeletemben
most is rá forrasztom
a számat
ahol levetem rólad
minden ruhádat
ahol vad és szelíd
csókjaimmal
elhalmoználak
s ha csúcsra ér a lázunk
s ha számba veszem
szemérmes ajkaidat
csiklód keményedő
háromszögét
úgy csókolom majd
ezt a forróságod
hogy kéjed
a csúcsra érjen
a ott engem bevárjon
szerelmed síkos nedveit
ízlelni fogom öled
illatából
hogy újabb vágyat keltve
izzanak majd a számon !
És ha jő a szent
feloldozás amikor
nagy sóhajok
s halk sikolyok között
tövig benned lesz a vágyam
akkor szorosan
a kajaimba zárlak
s csípőm apró mozdulásaival
finoman löklek majd téged
Mozdulj te is ! Szeress !
míg betakarnak minket
s elaltatnak
százfokos esti fények
a testedet
szemeimmel inni a
látványt
a tested minden
gyönyörű hajlatát
ahonnan sugárzik
az asszonyi vágyad
ahová képzeletemben
most is rá forrasztom
a számat
ahol levetem rólad
minden ruhádat
ahol vad és szelíd
csókjaimmal
elhalmoználak
s ha csúcsra ér a lázunk
s ha számba veszem
szemérmes ajkaidat
csiklód keményedő
háromszögét
úgy csókolom majd
ezt a forróságod
hogy kéjed
a csúcsra érjen
a ott engem bevárjon
szerelmed síkos nedveit
ízlelni fogom öled
illatából
hogy újabb vágyat keltve
izzanak majd a számon !
És ha jő a szent
feloldozás amikor
nagy sóhajok
s halk sikolyok között
tövig benned lesz a vágyam
akkor szorosan
a kajaimba zárlak
s csípőm apró mozdulásaival
finoman löklek majd téged
Mozdulj te is ! Szeress !
míg betakarnak minket
s elaltatnak
százfokos esti fények