Tisztán és tükör nélkül
látom a világot.
Minden a helyén van,
én már többé nem vitázok.
Reggelenként felébredek
s aztán megreggelizek.
Csinálom a napi tennivalót.
Este nem veszek be altatót.
Zűrös régi életemnek vége.
Az akadályok megszűntek.
Nincs bennem több kígyó mérge.
Minden mást a múlt tűzére!
Szóval mire van szükségem?
A sok zűrzavar földön s égben?
Az összes lutrit hátra hagyom,
és élek a szeretet hitében.
látom a világot.
Minden a helyén van,
én már többé nem vitázok.
Reggelenként felébredek
s aztán megreggelizek.
Csinálom a napi tennivalót.
Este nem veszek be altatót.
Zűrös régi életemnek vége.
Az akadályok megszűntek.
Nincs bennem több kígyó mérge.
Minden mást a múlt tűzére!
Szóval mire van szükségem?
A sok zűrzavar földön s égben?
Az összes lutrit hátra hagyom,
és élek a szeretet hitében.
Kalifornia ég,
És Florida fuldokol.
Figyeljük hogy a világ
Mi egyebet felsorol!
Iránban az asszonyok
nyíltan lázadoznak.
Kifogyott a türelmük,
Mert jobbra vágyakoznak.
A nagy járvány alig múlt el,
S most tombol a háború.
Ezrével zokognak az anyák.
Vajon lesz-e elég koszorú?
Kard csüng a fejünk felett.
Atomháború fenyeget.
Földünk egy szerencsejáték,
S a halál követel lelkeket.
A világ anyagi helyzete
Mindenhol mar leromlott.
Mindenki térdre roskadt,
A szokott rendszer szétomlott.
A globális katasztrófa
Napról napra sereglik.
Nagy Babilon buzgón
Bárkivel lefekszik.
Megérkezett Armageddon?
S merünk-e nyeregbe szállni?
Jaj! Talán már túl késő,
De ki mer még spekulálni?
És Florida fuldokol.
Figyeljük hogy a világ
Mi egyebet felsorol!
Iránban az asszonyok
nyíltan lázadoznak.
Kifogyott a türelmük,
Mert jobbra vágyakoznak.
A nagy járvány alig múlt el,
S most tombol a háború.
Ezrével zokognak az anyák.
Vajon lesz-e elég koszorú?
Kard csüng a fejünk felett.
Atomháború fenyeget.
Földünk egy szerencsejáték,
S a halál követel lelkeket.
A világ anyagi helyzete
Mindenhol mar leromlott.
Mindenki térdre roskadt,
A szokott rendszer szétomlott.
A globális katasztrófa
Napról napra sereglik.
Nagy Babilon buzgón
Bárkivel lefekszik.
Megérkezett Armageddon?
S merünk-e nyeregbe szállni?
Jaj! Talán már túl késő,
De ki mer még spekulálni?
Le fog ütni a vágyam, Ella!
Ezt kívánod Te, nekem mára?
Te vagy vágyam csúcsa,
Másképp; netovábbja...
Gyere, ess már velem az ágyba.
Cipzáram a mészárszék ajtón,
Oda bejutni, nem csak fa-lón!
Dugd csak be a kezed,
Pezsegni fog véred.
Szemedben látnám, hogy óhajtón!
Tajtékosan gyűrnénk lepedőt,
Mindketten élveznénk kéjerőt!
Nem csapnák kezedre,
Simi' fenekedre…
Kéjcsúcs vak… várnánk következőt!
Vecsés, 2019. május 16. – Kustra Ferenc – Erotikus jellegű LIMERIK csokor.
Ezt kívánod Te, nekem mára?
Te vagy vágyam csúcsa,
Másképp; netovábbja...
Gyere, ess már velem az ágyba.
Cipzáram a mészárszék ajtón,
Oda bejutni, nem csak fa-lón!
Dugd csak be a kezed,
Pezsegni fog véred.
Szemedben látnám, hogy óhajtón!
Tajtékosan gyűrnénk lepedőt,
Mindketten élveznénk kéjerőt!
Nem csapnák kezedre,
Simi' fenekedre…
Kéjcsúcs vak… várnánk következőt!
Vecsés, 2019. május 16. – Kustra Ferenc – Erotikus jellegű LIMERIK csokor.
(3 soros-zárttükrös csokor, önrímesekben)
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Én marha, önként beleugrottam, megharaptak… disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Engemet is figyelmeztek, de minek... mit nekem disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Engemet is figyelmeztek, de minek... mit nekem disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Tudtam, hogy helytelenségemet, megbüntetik a disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Ki eléjük kerül, elveszett… mindenevő vad-disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Ki eléjük kerül, elveszett… mindenevő vad-disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Én már szabadulnék, szűk már nekem... társasági disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Gyötrelmes az élet, szabadság nincs disznóólban… disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Vecsés, 2018. szeptember 5. – Kustra Ferenc József – A „Korpa közé keveredtem…” c. már publikált művem újragondolása és átirata, újszerű feldolgozásban. Link = https://www.poet.hu/vers/136501
Íródott: 3 soros zárttükrösben, amit úgy kell olvasni, hogy az első és 2. sort egyben, utána a 2 és 3. sort egyben és ekkor kell levonni a konklúziót!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Én marha, önként beleugrottam, megharaptak… disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Engemet is figyelmeztek, de minek... mit nekem disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Engemet is figyelmeztek, de minek... mit nekem disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Tudtam, hogy helytelenségemet, megbüntetik a disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Ki eléjük kerül, elveszett… mindenevő vad-disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Ki eléjük kerül, elveszett… mindenevő vad-disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Én már szabadulnék, szűk már nekem... társasági disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Gyötrelmes az élet, szabadság nincs disznóólban… disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Vecsés, 2018. szeptember 5. – Kustra Ferenc József – A „Korpa közé keveredtem…” c. már publikált művem újragondolása és átirata, újszerű feldolgozásban. Link = https://www.poet.hu/vers/136501
Íródott: 3 soros zárttükrösben, amit úgy kell olvasni, hogy az első és 2. sort egyben, utána a 2 és 3. sort egyben és ekkor kell levonni a konklúziót!
Látunk egy közeli háborút
(anaforás senrjon csokor, félhaiku lánc formátumban)
A hadak útját, hittük,
Hogy már benőtte a szép zöld fű…
De nem zöldfülű…
*
A hadak útját, hittük,
Jóember lelkek fölszántották…
Sors, nem jólelkű…
*
A hadak útját, hittük,
Homokozóvá alakítják…
Nem galamblelkűk…
**
(Tíz szavas duó)
A hadak útja pusztulásában hittünk,
De tankok szántják… pedig hitünk…
A világ vezetői jók, ezért hittünk…
Vezetők tanokat küldtek… hitünk?
**
{Septolet)
Gránátok,
Járjátok,
Játsszátok…
Mondják: méláztok!
Menekült családok, gyerekek!
Féltelek; elmegy eszetek…
Hadi út: és veletek?
**
(3 soros-zártükrös)
Itt fél évszázada már szinte nem is kellett a hadak útja,
Közben meg kiásta magát, a kiismerhetetlenség kútja…
Itt fél évszázada már szinte nem is kellett a hadak útja.
**
(Senrjú)
Kórházak égnek,
Harckocsik is kiégnek…
Itt; menekültek…
**
(Sedoka)
Iskola nem lesz!
Az már csak egy kőrakás.
Óvóhely nincs… pince se…
Munkahely nincs már!
Az egész egy romhalmaz.
Férfiak; többség elment…
**
(LIMERIK)
Ötven millió volt mindannyi!
Disszidáltak, meghalt; mindannyi…
Nincsen ki dolgozzon,
Nincsen ki tanítson…!
Lakósság fele… csak mindannyi!
**
(Senrjú)
Atomerőmű
Meg véres vita tárgya.
Arra lődöznek!
**
(anaforás, bokorrímes, önrímes)
Mi nem vagyunk vitapartner, csak, mint kicsike, peches szomszédok.
Mi nem ellenségeskedünk… aggódunk, mint itt lakó szomszédok.
Mi menekülteknek segítünk, befogadunk: mint jó szomszédok…
**
(anaforás leoninus duó)
Jön a tél, vajon lesz fűtés? Sok fagyhalál lesz az Európai mély ütés?
Jön a tél és bármi is történhet, ez a sok nép meg már megelégelhet…
Jön a tél, az meg bizony senkit nem kímél, ő a vacogóktól nem fél…
Vannak, akiknek félni kéne... mert a végén, egyszer a nép itéle...
Vannak, akiknek telik, fussa... de talán észbélileg, igen nyurga...
Vannak, kiknek adatott hatalom... de lyukas zsebükben nincs irgalom...
Vecsés, 2022. augusztus 20. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
(anaforás senrjon csokor, félhaiku lánc formátumban)
A hadak útját, hittük,
Hogy már benőtte a szép zöld fű…
De nem zöldfülű…
*
A hadak útját, hittük,
Jóember lelkek fölszántották…
Sors, nem jólelkű…
*
A hadak útját, hittük,
Homokozóvá alakítják…
Nem galamblelkűk…
**
(Tíz szavas duó)
A hadak útja pusztulásában hittünk,
De tankok szántják… pedig hitünk…
A világ vezetői jók, ezért hittünk…
Vezetők tanokat küldtek… hitünk?
**
{Septolet)
Gránátok,
Járjátok,
Játsszátok…
Mondják: méláztok!
Menekült családok, gyerekek!
Féltelek; elmegy eszetek…
Hadi út: és veletek?
**
(3 soros-zártükrös)
Itt fél évszázada már szinte nem is kellett a hadak útja,
Közben meg kiásta magát, a kiismerhetetlenség kútja…
Itt fél évszázada már szinte nem is kellett a hadak útja.
**
(Senrjú)
Kórházak égnek,
Harckocsik is kiégnek…
Itt; menekültek…
**
(Sedoka)
Iskola nem lesz!
Az már csak egy kőrakás.
Óvóhely nincs… pince se…
Munkahely nincs már!
Az egész egy romhalmaz.
Férfiak; többség elment…
**
(LIMERIK)
Ötven millió volt mindannyi!
Disszidáltak, meghalt; mindannyi…
Nincsen ki dolgozzon,
Nincsen ki tanítson…!
Lakósság fele… csak mindannyi!
**
(Senrjú)
Atomerőmű
Meg véres vita tárgya.
Arra lődöznek!
**
(anaforás, bokorrímes, önrímes)
Mi nem vagyunk vitapartner, csak, mint kicsike, peches szomszédok.
Mi nem ellenségeskedünk… aggódunk, mint itt lakó szomszédok.
Mi menekülteknek segítünk, befogadunk: mint jó szomszédok…
**
(anaforás leoninus duó)
Jön a tél, vajon lesz fűtés? Sok fagyhalál lesz az Európai mély ütés?
Jön a tél és bármi is történhet, ez a sok nép meg már megelégelhet…
Jön a tél, az meg bizony senkit nem kímél, ő a vacogóktól nem fél…
Vannak, akiknek félni kéne... mert a végén, egyszer a nép itéle...
Vannak, akiknek telik, fussa... de talán észbélileg, igen nyurga...
Vannak, kiknek adatott hatalom... de lyukas zsebükben nincs irgalom...
Vecsés, 2022. augusztus 20. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.