Ölyv tárt szánnyal száll,
Köröz lég áramlatán.
Erőt spórol. Jól!
Élelmet fürkész réten,
Előrelátó éppen.

Mozdulatlan szárny,
Lentről nem oly kirívó.
Türelem-szaki!
A tág határ nem sivár,
Vadász alkalomra vár.


Dunatőkés, 2024. március 18. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrjonix duo formátumban.

Esti harangszó,
Utolsó szívdobbanás.
Lélek-út mennybe!
Könnyet ontó alkonyat,
Duplázza a fájdalmat!

Derékba tört fák
Között, sors-ok viadal.
Lesúlytó emlék!
Augusztus hava jég,
Létet pecsételt az ég!

Hirtelen rendelt
Behívó, idő-stopp jött.
Halaszthatatlan!
A halálos biztonság,
Egy örökkévalóság!


Dunatőkés, 2024. február 27. íródott: senrjonix trióban, Juhos Ferenc "A derékba tört fák között" c.könyvének előszava nyomán, melyet édesanyja emlékének ajánlott.

Csillám kavalkád
Színek , aranyba hajlók.
Nyári sirató!

Zsugorodott nap
Deres , levél-hullató.
Már vénasszonyos.

Sárba ragadt fa,
Könnyes levele csöppen.
Zúzmarás köpeny.

Dunatőkés, 2024. február 24.-Ostrozánsky Gellért- íródott: haiku trióban.

Riadtan ébredtem.
A közelben acélmonstrum lánctalpa dübörgött.
Huh, szerencsére!
Szomszédos telken serényen csak a munka pörgött.
Megnyugodtam?
Szívemben a félelem visszhangja tovább zörgött.

Érinthetetlenek!
Csak mézes hasznot láttok, számlátok milyen tömött?
Ti hiszitek még?!
Hatás nem érint, csak dolgos nyomorult ördögöt?
Ostobán gőgteltek!
Milliárdok átkoznak, hozzátok az üstököt!

Dől a dominó.
Pusztítás effektus éppen szétterül a földön.
Pukkan a ballon,
Már nem látni át a sűrűsödött, füstös ködön.
Bábúk még ugrálnak,
Nem élnek, már keselyűk lakmároznak a dögön!

Dunatőkés, 2024. március 17. -Ostrozánsky Gellért - íródott: félrím formátumban.

Aggastyán a nyelvünk, korban érett bástya,
Alig akad néki, tán csak egy-két bátyja.
Kárpátok ölelik, szűzanya oltalma,
Itt a földön ez lett népünknek otthona.

Vitézek szelleme őrzi a mi szívünk,
Szabadság-békéért küzdeni nem félünk!
Hősök drága vére pecsétje a múltnak,
Haza szeretettől gyertyák lángra gyúlnak!

Őseink nyugszanak e páratlan földben,
Itt száll magyar lelkük rege medencében.
Édes anyanyelvünk él a génjeinkben,
Ez tesz egységessé földön,és a mennyben!

Pusztító csapások kovácsolták össze,
Nem veszett nemzetünk csalárd sűrű ködbe.
Egymás kezét fogva bátor lesz a lelkünk,
Összetartva világban sohasem veszünk!

Dunatőkés, 2024. március 14. -Ostrozánsky Gellért - íródott: bokor és páros rím formátumban H-őseink emlékére.