Az üres lélek tükrében
Eltorzul a fény
Ingoványos illúzió
A kiszáradt remény
Az akarat csúcsa
Mély közönybe süpped
Ár sodorta dolcse-víta
Fájdalomba görnyed

Az üres lélek tükre
Mint az űr az éjben
Vagy megfagyott árnyék
A pislákoló fényben
A képvetület torz
Ahogy kifelé tekint
Viasz-arccal a gazda
Keserűen legyint

Keserűen legyint
Meggyötört testtel
Érzi-hiszi e lélek
Senkinek se nem kell
Matt-szürkére festett
Fénytelen a nappal
Kéz a kézben járnak
A melankóliával

Képzeletének rabja
A viasz arcú gazda
Zsugorodott lelkét
Ápolatlan hagyja
Balsorsát múltját
Szeszbe mártogatja
Illúziók tükrében
Tántorítatlan vallja
A szerencse elhagyta

Akarattal hittel
Az üres lélek-gazda
Szeméből a szikra
Az égig felpattanna
S mint királyoknak a csillag
Utat mutathatna
Lelkében a titkok
Ajtajának kulcsa

Az elárvult csigaház
Ropogva lapul
Egy luxus-divatjamúlt
Sáros cipőtalp alatt
És töredezett szimbiózisban
A száradás függvényével karöltve
Az enyészet aszfaltozott útjára
Lép.
Eddig tartott a lét.

Csigaházas korok rakódtak
Gyúródtak
Elvesztek
A taposó léptek alatt.

Vívmányok kitűzött célja
Mára már
Csak a jövőt zsugorítja!
Pedig ha...
Egyszerűen a természetben
A természettel
..áá......!?
Oda már nem tér vissza az ember!

Pattanásig hangolt húr
mozdulatlanságában meglapul
A néma csend.

Feszült magánya
Egy dallam hangulatának
Vibráló hiánya.

Dalolj nekem
A néma egyedüllétben.
Dalolj
Amíg a dallam bent lapul.
Dalolj nekem
Lágy hangoddal

A nyugtalan feszült csendben.
A húr
Egy érintésre lángra gyúl
Lelkemben
Is.

Lelked kapuját tártad ki
Előttem
Harsonák üdvözlő ricsajával
Királyt sem fogadtak különben

Ölelésre kész karodal
Bátorítón jöttél szembe
Szemed égi fényével védve
Rejtelmeddel elárasztottál

Érzelmek dimenzióján át
Más világba süpped a lét
Édeni Váradban
Szabad vendég vagyok
Hol szereteted nektárával
Szomjam itatod

Titkok gátja
A szellem folyamának
Nem áll útjába
Az élet vizével elkeveredik
És nem tudni a határt
Hol kezdődik
A Te és az Én
Már csak - Mi vagyunk
Magunkban egy Fél
Egyedi világunk közepén.

Éjszaka
Gondolatom
A lelkem feletted lebeg
Őrzöm szíved dobbanását
A Másikfeled.

És a nyitott
Ablakodon beszűrődik
Az éjjeli Csillag-Fény
Titokban
Hozzád simulok én
És szellő is leszek
Érezzél engemet.

Pirkadatig
Vigyázom lelkedet
Holdfénnyel
Fogom a kezedet.