Fényév távolság ami köztünk tátong,
sohasem tudlak megérinteni,
fényév távolságból nem tudlak elérni,
de mégis próbállak megérteni.
Fényév távolság, mely távol tart tőled
eltakarva tőlem a nap sugarát,
hiába szeretlek, oly messze vagy tőlem
bármit mondanék is, úgysem hallanád.
Fényév távolság ,de mégis tőled vártam
a tavaszi égbolt szelíd sóhaját,
s most is, ,mint mindig ,magam előtt látom
arcodnak édes ,szelíd mosolyát.
Hosszú hónapok teltek el azóta
mióta téged nem láttalak,
hosszú hetek,és hosszú hosszú órák,
mióta nem hallom már a hangodat.
Hosszú hetek, s te nem is hívsz azóta
régen elfeledted már az arcomat,
hosszú hetek, s én őrlődöm azóta
Vajon jól vagy e ?S vajon merre vagy?
Hosszú hónapok ,mit feledni szeretnék,
mégis ,agyamban lázasan dobol,
hiába próbálom mégis elfeledni
szívemben érzem :sohasem tudom.
Ezerszer megbűnhődtem érte
amiért akkor elhagytalak,
elvettél tőlem már mindent,
s nekem már semmim sem maradt.
Ezerszer megfizettem érte,
ne büntess engem már tovább!
Nem kérek semmit sem tőled,
csak hagyj engem végre élni már !
Ezerszer megbűnhődtem érte,
de megbánni sosem fogom,
az egyetlen ,amit örökké bánok,
hogy több esélyt adtam mit gondolod !
A szeretet és a félelem
nem férnek össze,
egy helyen szívesen.
- egymást kiszorítják,
mert nem szeretik
egymást sem.
de
de emberek vagyunk
és szeretni akarunk!
- szeretni egymást
mindenki szeretne:
de mert félünk...
már félünk is tőle!
ha
ha félsz az Istentől,
Ôt hogyan szeretheted?
- szeretni embertársad
is szeretni kellene;
de hogyha félsz tőle,
őt sem szeretheted.
mert
mert a szeretet és a félelem
nem foglalnak helyet,
egy helyen tebenned;
szívesen sohasem.
- egy szerető világban
sem létezhet félelem!
nem férnek össze,
egy helyen szívesen.
- egymást kiszorítják,
mert nem szeretik
egymást sem.
de
de emberek vagyunk
és szeretni akarunk!
- szeretni egymást
mindenki szeretne:
de mert félünk...
már félünk is tőle!
ha
ha félsz az Istentől,
Ôt hogyan szeretheted?
- szeretni embertársad
is szeretni kellene;
de hogyha félsz tőle,
őt sem szeretheted.
mert
mert a szeretet és a félelem
nem foglalnak helyet,
egy helyen tebenned;
szívesen sohasem.
- egy szerető világban
sem létezhet félelem!
Mi lesz ha a minden,
semmit nem jelent már?
S az aki várt reád,
soha többé nem vár?
Mi lesz ha a napfényt,
fellegek takarják?
Minden ellened van,
lelkedet akarják?
Mi lesz ha az utad,
mit végtelennek hittél?
Küszködtél,szenvedtél,
és ott állsz a végén?
Mi lesz ha nem érted,
emberek beszédét?
És nem hallod többé,
a lélek zenéjét?
Mi lesz ha életed,
értelme elveszett?
Minek élned akkor,
mit ér az életed?
semmit nem jelent már?
S az aki várt reád,
soha többé nem vár?
Mi lesz ha a napfényt,
fellegek takarják?
Minden ellened van,
lelkedet akarják?
Mi lesz ha az utad,
mit végtelennek hittél?
Küszködtél,szenvedtél,
és ott állsz a végén?
Mi lesz ha nem érted,
emberek beszédét?
És nem hallod többé,
a lélek zenéjét?
Mi lesz ha életed,
értelme elveszett?
Minek élned akkor,
mit ér az életed?