Tárt kar, szép szó, és
Lágy hang nyit zárt...az a kulcs.
A szív nem zord fém!

A tett, mi jót ad
Fényt hoz; klassz nap, kedv vár rád.
Kék színt bont az ég!

Tégy jót, és te is
Majd azt kapsz, mert az Úr lát!
A sors-juss...menny lesz!

Dunatőkés, 2024. június 3.- íródott egyszavas senrjú trióban.

Fent óg-móg az ég,
Majd gyors szél dúl...lé ráz fel.
Hej te...jól ázz el!

A föld biz vágy rád,
Híg csepp csak hullj, szűrt víz...
Menny áld, száll a hit..

Lét mag a lágy víz.
Föld, fű, fa nyel most. Egy korty,
És a táj dalt zeng.

Zord ég fényt hoz már.
Süt a nap, friss a zöld táj.
Bút visz a hős szél.

Dunatőkés, 2024. május 31.- íródott: senrjú formátumban egyszótagos szavakkal.

Mint egy pajzs, úgy véd.
Nagy had ott biz nem kelt át.
Pár szem állt csak őrt.

Hős kín - a nagy fal,
Nép könny írt rá csúf dics fényt.
Még ma is őrt áll.

Sok rab halt ott meg.
A zord táj, mint vad had ölt.
Rút sors lett ott por.

Kő út visz fel, le.
Hegy csúcs, mély völgy nem volt gát...
Ma már csak egy mű.

Nagy múlt ez, dics fény.
A hű nép ős trónt nem foszt.
Bud-ha él, nincs vész!

Dunatőkés, 2024. május 30. - íródott: senrjú formátumban, egyszótagos szavakkal.

Filozofikusan a mozgóról és a mozdulatlanról…

(10 szavas)
Ha, minden benne van, a mozdulatban
Akkor gondolhatjuk, nem mozdulatlan?

(sedoka)
Míg mozogni tudsz,
Élj a lehetőséggel,
Mert lesz az másképpen is.

Élj teljes létet.
Ma még mozgásképes vagy,
Mi lesz holnap, nem tudod.

(3 soros-zárttükrös)
Mozogj, könnyedén, mint levél a nyári szellőben,
Amíg élsz, addig tudsz adni a világnak bőven…
Mozogj, könnyedén, mint levél a nyári szellőben.
*

(10 szavas)
A mozdulatlan tán’ nincs a mozdulatban?
A mozdulatok összefüggnek mozdulatlan?

Mozdulatlan vagy?
Nem hiszed, amíg mozogsz,
Veled is megtörténhet.

Míg mozogni bírsz,
Egyszer sem jut eszedbe,
Hogy lehetsz még képtelen.

Ha a mozgás fáj, s csillagod is kihűlt az égen.
Barátom, Te akkor se maradj, lusta és tétlen…
Ha a mozgás fáj, s csillagod is kihűlt az égen.
*

(bokorrímes)
A mozdulatlan, a mozdulat vége,
A mozgásnak is eljön lassan… vége
A mozgás is bontható a pillanatok töredékére,
A mozdulatlan rávetíthető, mozgás semmiségére.

Perc kellett máris
Indultál, most idő kell,
Mozdulatlanság közel.

Futottál, immár
Csak rakni tudod lábad,
Mozgásnak lassan vége.

Egyre lassabb minden mozdulatod, de még bírod.
Szépen, mint régen, mert a csillag is megy... kabinod.
Egyre lassabb minden mozdulatod, de még bírod.
*

(bokorrímes)
Ugyanez-e, ha a mozgó mozdulatlan,
Vagy ha, álló-mozgó mozoghatatlan?
Látjuk-e, hogy az álló mozdulatlan,
Vagy érezzük, mi van, mozdulatban…

Mozdulni nem tudsz,
Érzed, mozgás szükségét.
Még egyszer talpra állni...

Lépni csak egyet,
Érezni mozdulatot,
A mozdulatlanságban.

Hiába hideg az a csillag, tán' le is szakadt,
Az élet szép, akkor is, ha többé új nem fakadt...
Hiába hideg az a csillag, tán' le is szakadt.

Vecsés, 2017. január 2. - Szabadka, 2018. március 21. - Mórahalom, 2018. június 11. – Kustra Ferenc – a verset én írtam, a sedoka –kat Jurisin Szőke Margit. A 3 soros-zárttükrös -öket: Farkas Tekla.

Gondok,
Őrlő malmok,
Gyötrelem halmok.

Elillanó élet,
Álmodott képlet...
Éveket ölelő tett,
Emlék lett!
*
Gondolatok,
Hangok,
Mozdulatok.

Következményt szül
Létünk. Ha kiűrül,
Akkor is tovább hat
Minden pillanat.
*
Hatás elve
Elvetve,
Születéssel egyszerre!

Kalászba szalad,
Múltból halad,
Olykor leapad...
Hatás nem szakad!
*
Következmény gurul...
Homályosul,
Átmódosul.

Hatásnak szekere
Tovább utazik a végtelenbe.
Sorsok tötrénelmébe...
A Mennyekbe!

Dunatőkés, 2024. április 10.