Tiszteletre mélto eme farkaskutya hös tette,
Holott a falu amit megmentett megvetette,
Számkivetett volt Nome falvában fajtája miatt,
Ám mindenki talál igaz barátokat.
Legendás nevéhez legendás höstette párosul,
Hogy mit tett arrol irhatnék számtalanul,
Ö élete kockáztatásával sok beteg kisgyerek életét mentette meg,
S ezért szobra elött mindenki tiszteleg.
Háromszáz mértföldes uttal ö életét kockáztatta,
Hogy ö mire vállakzott nagyon is tudta,
Szivemben él még ma is elmléke,
ezért készült eme kis versike.
Holott a falu amit megmentett megvetette,
Számkivetett volt Nome falvában fajtája miatt,
Ám mindenki talál igaz barátokat.
Legendás nevéhez legendás höstette párosul,
Hogy mit tett arrol irhatnék számtalanul,
Ö élete kockáztatásával sok beteg kisgyerek életét mentette meg,
S ezért szobra elött mindenki tiszteleg.
Háromszáz mértföldes uttal ö életét kockáztatta,
Hogy ö mire vállakzott nagyon is tudta,
Szivemben él még ma is elmléke,
ezért készült eme kis versike.
Nálad igazán életre kel a természet,
a szerelmeseknél is beindul az élet.
Mosolyt csalogatsz mindenki arcára,
és nem dolgozol te hiába.
Mint egy tüzes latin szerető,
bátor,energikus és nagyon vakmerő.
Édes,finom,és huncut meleg,
szeretni való csodás gyerek.
Május,én ilyennek ismerlek és szeretlek.
A szívembe te foglalod el az első helyet.
a szerelmeseknél is beindul az élet.
Mosolyt csalogatsz mindenki arcára,
és nem dolgozol te hiába.
Mint egy tüzes latin szerető,
bátor,energikus és nagyon vakmerő.
Édes,finom,és huncut meleg,
szeretni való csodás gyerek.
Május,én ilyennek ismerlek és szeretlek.
A szívembe te foglalod el az első helyet.
Édes,kedves,vicces gyerek,
nálad a természet igen csak hangosan nevet.
Bohóc vagy,és igen kemény,
tréfáid száma nem is kevés.
Szeszélyes és vadóc vagy,
és nálad még olykor fagy.
Április, én ilyennek ismerlek, így szeretlek,
és bizony sokszor félre is ismerlek.
nálad a természet igen csak hangosan nevet.
Bohóc vagy,és igen kemény,
tréfáid száma nem is kevés.
Szeszélyes és vadóc vagy,
és nálad még olykor fagy.
Április, én ilyennek ismerlek, így szeretlek,
és bizony sokszor félre is ismerlek.
Gyerek voltam,mikor sokat utaztam,
és egy szép napon a Balatonon voltam.
Sétáltam a homokba mezítláb,
bámultam az embereket bambán.
Éreztem zsenge bőrömön, a Nap égetését,
szerettem a vadóc bizsergését.
A Nap lassan elfáradt,készült aludni,
a Hold a csillagokkal akart huncutkodni.
A Nap szép lassan búcsúzott,
és én láttam ahogy szomorkodott.
Szeretem nézni,ahogy lemegy a Nap,
s szívembe szeretete mindig mély nyomot hagy.
és egy szép napon a Balatonon voltam.
Sétáltam a homokba mezítláb,
bámultam az embereket bambán.
Éreztem zsenge bőrömön, a Nap égetését,
szerettem a vadóc bizsergését.
A Nap lassan elfáradt,készült aludni,
a Hold a csillagokkal akart huncutkodni.
A Nap szép lassan búcsúzott,
és én láttam ahogy szomorkodott.
Szeretem nézni,ahogy lemegy a Nap,
s szívembe szeretete mindig mély nyomot hagy.
"Játszodtunk gyerekként,
Gondtalan felhőként,
Szánkoztunk,hó várat építettünk
Nyakig vizesen haza siettünk;
Nem voltunk betegek,
Depresziósak sem lelki pszichések
Élveztük a fogocskát,bujócskát
Büntetés volt ha bent maradtál;
Könyvtárba jártunk,
Nem az Internetröl tanultunk,
Nem volt Google,Youtube
mégis jelesen vizsgáztunk;
A Vasárnap Szent,
Mindenki eggyütt ünnepelt,
Az ebéd tálalva,
Imádság volt mondva.
Van még idö gyerekek,
hogy felnöttek legyetek;
Én! Köszönöm Istenem,
hogy még gyermek lehettem..."
Gondtalan felhőként,
Szánkoztunk,hó várat építettünk
Nyakig vizesen haza siettünk;
Nem voltunk betegek,
Depresziósak sem lelki pszichések
Élveztük a fogocskát,bujócskát
Büntetés volt ha bent maradtál;
Könyvtárba jártunk,
Nem az Internetröl tanultunk,
Nem volt Google,Youtube
mégis jelesen vizsgáztunk;
A Vasárnap Szent,
Mindenki eggyütt ünnepelt,
Az ebéd tálalva,
Imádság volt mondva.
Van még idö gyerekek,
hogy felnöttek legyetek;
Én! Köszönöm Istenem,
hogy még gyermek lehettem..."