Elrohan a cudar élet, megnő a múlt,
Mit én gondolok, az már bőven elavult.
Jó sorsom van? Nem érzem, vagy alig-alig.
Saját sorsom érzem egészen halálig.

No, de hogyan tovább? Ezt bizony, nem tudom…
Ezért saját sorsomra nagyon haragszom.
Tudom, hogy a személyiségképem avult,
Így a sorsom mindvégig, rosszul alakult.

Vecsés, 2002. április 30. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.

A hatalmon lévő kevély urak,
Mint a középkori nagy várurak…
Ezen urak engem eltipornak,
A lelkemen végig gyalogolnak…

Nagy tüzem volt, nagy máglyaként égett,
Nem fogadnak be, de mért, mi végett?
A nagy tűznek ma már csak hamva van,
Már nincsen semmi jó a sorsomban.

Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc József

Vitorlás hajó volnék, de vitorlám szakadt
És szellő sem rezdült.
Szelném én a vizet, de bizony helyben maradt
Lelkem és megrendült.

Fölismerem, a vitorlások kora lejárt,
E hajó már nem sikk.
Szakadt gályák, lékkel küzdenek, sok-sok rabbal,
Izzadtságon siklik.

Globalizált fogyasztói társadalomba,
Evezni nem lehet.
Mert a nagyok, liberalizmus hívek hada
Fújja a vad szelet.

Elveszejtik végleg, értékőrző hagyományt,
Lekopaszítják a létet.
Összeveszejtik ősi, régi családokat,
Bizonytalanítsák létet.

Én ehhez már nem alkalmazkodok.
Én csak úgy a lét szélén surranok.
Társaimmal együtt elhamvadok,
Történelemből… kihullajtatok.

Vecsés, 2005. január 22. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.

Forrón sütő nap és a poshadt tócsák…
Ezek manapság természeti csodák.
Száradó muskátli az ablakba,
Konyult mezei virág… határba.
Én jó meleg homokban csak úgy hasalok,
Hátamon görögnek homokszem gyalogok…
Hová görögtök szögletes homokszemek?
Ha megszáradtok, úgyis csak leperegtek….

Vecsés, 2013. július 17. – Kustra Ferenc József

(septolet)
Gyertyám fénye
Imbolyog kedvére,
Elvész… sötétbe!

Sötétet becsapom…
Tollamat forgatom…
Csendem hallgatom,
Írásom kiadom!
*

(senrjon trió)
Vesztett, kevés fényembe,
Majd’ belehaltam a sötétbe.
Este is írok!

Gyertyámnak kevés fénye
Szívmelengetőn utat mutat.
Este is írok!

Toronyóra meg lassan,
Közben, búgva meséli… éjfélt.
Este is írok!
*

(10 szavas)
Hosszú este volt, már álmosodok,
Megyek is, lefekszek és alszok…

Vecsés, 2016. május 10. - Kustra Ferenc József