Hős katonáink, mint az ólomkatonák állnak a vártán,
A szemük is fagyott, nem rebben a harc vagy a muszka láttán.
Kit idehívtak a ?Sas? behívóval? a ?mélybe?,
Az tudja, hogy lehet, biz' itt van élete vége.
Katona, magyar hős! Itt vagy a jégben, fagyban, nincsenek színek,
Itt a meleg tart életben, mit adnak neked a bajtárs szívek.
Idehoztak, hogy lőj, harcolj és ölj!
Ha muszkát látsz, úgy nehogy meghőkölj!
Rettenetes ereje van itt a hóviharnak,
Itt muszáj, csukva kell lenni a szemnek és szájnak.
Itt szúr jégcsap és fáj a hóesés,
Meglásd, haza menni milyen mesés?
Vigyázz, te ellenség! Az akna, bomba és golyók
Itt téged keresnek? ne legyen hozzád nekrológ!
Itt véres csata van, harc folyik, Te meg harcos vagy,
És ha jő a roham, akkor majd vezet főhadnagy.
Lelkedbe legyél kemény, kérlek, éld túl az egészet!
Nem önként jöttél, ne engedd, hogy vigyen az enyészet?
Vigyázz magadra a csatában, otthon vár a család és haza,
Nem szeretnék, ha helyetted levél? értesítés menne haza.
Orosz akna süvít, fütyül, lövedék zizeg,
Légy értünk jó magyar és, hogy hazamész, higgyed!
Ősszel jöttünk ide, mi dalolta a múlás dallamát,
Én kérlek, vigyázz! Ne énekeljenek rólad balladát.
Itt ez a vad, tiszta hó és jégfagyos, fehér havas orosz táj.
Nagyon hideg és zord! Figyelj oda, mert a testedbe beleváj.
Ez a szépség kirándulókat elkápráztatná! Óh! Te harcos
Te nem a táj vad szépségéért jöttél, Te vagy itt a frontharcos.
A vontató lovaknak a széna összefagyott,
Még ma zab kéne, ám az ötlet eleve halott.
Autók sem indulnak és állnak a ?fél lánctalpas Botondok?,
Ilyen hidegben úgysem tudják beindítani a ?bolondok??
Fázol, harcolsz, küzdesz, hogy hazamehess,
Hogy majd otthon jó családapa lehess.
Öltözz föl, ahogy tudsz, és lőj vissza, ha lőnek,
Ne képzeld magadat a ?haza megmentőnek?.
Itt a katona letérdel a jégre, céloz és lő muszkára,
Ha a rossz sorsa úgy hozza, rátapos a halottra, bajtársra.
Itt még fák is vannak, mik nem érik meg a következő telet,
Ha muszka úgy akarja, akkor repeszek szétszaggatják teret.
Ha támad az orosz, közétek lő páncéltörő ágyúval,
Jönnek a tankjaikkal, letaposnak mindent a lánctalppal.
Most csend van, élvezd a vad táj csendjének a zúgását,
De! Vigyázd a muszkát, a háború ámokfutását.
Parancs van, hogy Te innen nem mehetsz hátra?
Emlékszel, hogy milyen szép ősszel a Mátra?
Itt ki kell tartanod, jó vagy nem? a halálig!
Emlékezz, mikor otthon nyarad nyargalászik?
Most ne szólj, ne beszélj, talán bizony hallgatni a jó?
Ne add fel, készülj, bízz, hogy hazamész! Kezd esni a hó?
Vecsés, 2012. december 10. ? Kustra Ferenc
A szemük is fagyott, nem rebben a harc vagy a muszka láttán.
Kit idehívtak a ?Sas? behívóval? a ?mélybe?,
Az tudja, hogy lehet, biz' itt van élete vége.
Katona, magyar hős! Itt vagy a jégben, fagyban, nincsenek színek,
Itt a meleg tart életben, mit adnak neked a bajtárs szívek.
Idehoztak, hogy lőj, harcolj és ölj!
Ha muszkát látsz, úgy nehogy meghőkölj!
Rettenetes ereje van itt a hóviharnak,
Itt muszáj, csukva kell lenni a szemnek és szájnak.
Itt szúr jégcsap és fáj a hóesés,
Meglásd, haza menni milyen mesés?
Vigyázz, te ellenség! Az akna, bomba és golyók
Itt téged keresnek? ne legyen hozzád nekrológ!
Itt véres csata van, harc folyik, Te meg harcos vagy,
És ha jő a roham, akkor majd vezet főhadnagy.
Lelkedbe legyél kemény, kérlek, éld túl az egészet!
Nem önként jöttél, ne engedd, hogy vigyen az enyészet?
Vigyázz magadra a csatában, otthon vár a család és haza,
Nem szeretnék, ha helyetted levél? értesítés menne haza.
Orosz akna süvít, fütyül, lövedék zizeg,
Légy értünk jó magyar és, hogy hazamész, higgyed!
Ősszel jöttünk ide, mi dalolta a múlás dallamát,
Én kérlek, vigyázz! Ne énekeljenek rólad balladát.
Itt ez a vad, tiszta hó és jégfagyos, fehér havas orosz táj.
Nagyon hideg és zord! Figyelj oda, mert a testedbe beleváj.
Ez a szépség kirándulókat elkápráztatná! Óh! Te harcos
Te nem a táj vad szépségéért jöttél, Te vagy itt a frontharcos.
A vontató lovaknak a széna összefagyott,
Még ma zab kéne, ám az ötlet eleve halott.
Autók sem indulnak és állnak a ?fél lánctalpas Botondok?,
Ilyen hidegben úgysem tudják beindítani a ?bolondok??
Fázol, harcolsz, küzdesz, hogy hazamehess,
Hogy majd otthon jó családapa lehess.
Öltözz föl, ahogy tudsz, és lőj vissza, ha lőnek,
Ne képzeld magadat a ?haza megmentőnek?.
Itt a katona letérdel a jégre, céloz és lő muszkára,
Ha a rossz sorsa úgy hozza, rátapos a halottra, bajtársra.
Itt még fák is vannak, mik nem érik meg a következő telet,
Ha muszka úgy akarja, akkor repeszek szétszaggatják teret.
Ha támad az orosz, közétek lő páncéltörő ágyúval,
Jönnek a tankjaikkal, letaposnak mindent a lánctalppal.
Most csend van, élvezd a vad táj csendjének a zúgását,
De! Vigyázd a muszkát, a háború ámokfutását.
Parancs van, hogy Te innen nem mehetsz hátra?
Emlékszel, hogy milyen szép ősszel a Mátra?
Itt ki kell tartanod, jó vagy nem? a halálig!
Emlékezz, mikor otthon nyarad nyargalászik?
Most ne szólj, ne beszélj, talán bizony hallgatni a jó?
Ne add fel, készülj, bízz, hogy hazamész! Kezd esni a hó?
Vecsés, 2012. december 10. ? Kustra Ferenc
Bámulok a sötétbe, Ilon!
Rajtad jár az eszem, vágyódon?
Csillagokat nézem,
Tőled függ a létem.
Sötétben kísérnélek, óvón!
Sötétben látnánk-e messzire,
Vagy csak ülnénk egymás ölibe?
Suttognék füledbe,
Fognálak, kezembe.
Szemedben látnák? Hold szemibe.
Sorsom, akarja-e ezt nekem,
És azt vajh?, hogy itt legyél velem?
Én, hullócsillagot
Néznék; világítót.
Lehet, hogy Te meg, fognád kezem?
Vecsés, 2018. november 5 ? Kustra Ferenc ? Romantikus LIMERIK csokor
Rajtad jár az eszem, vágyódon?
Csillagokat nézem,
Tőled függ a létem.
Sötétben kísérnélek, óvón!
Sötétben látnánk-e messzire,
Vagy csak ülnénk egymás ölibe?
Suttognék füledbe,
Fognálak, kezembe.
Szemedben látnák? Hold szemibe.
Sorsom, akarja-e ezt nekem,
És azt vajh?, hogy itt legyél velem?
Én, hullócsillagot
Néznék; világítót.
Lehet, hogy Te meg, fognád kezem?
Vecsés, 2018. november 5 ? Kustra Ferenc ? Romantikus LIMERIK csokor
Friss szerzeményem,
Mert megy az óév, jő új!
Jó évünk legyen!
*
Boldog újéve,
Hazánknak, sőt nemzetnek!
Boldog családok...
*
Itt a szilveszter, ennek örvendjünk,
Pezsgőt csak, igyuk, de ne vedeljünk.
Ünnepeljünk elegánsan, szeretettel, boldogan,
Mindenki járja az ész saját útját, hogy, hogy hogyan?
Szilveszterkor magadból a régies gondod vesd ki hamar,
Az óév, már elmenni, sőt végleg rohanva-futni akar.
Ne akadályozd, engedd csak el, tárd is ki a szíved hamar.
Most már újesztendő kerül előre,
Te, éjjelre tégy szert a jó kedélyre...
Mert erre lesz szükség, majd egész évbe.
*
Újévet kapunk,
Ha kell, másképp élhessünk!
Ezt adta sorsunk.
*
Jobb újesztendőt,
Sikereket mindenhol!
Remény, maradjon.
*
Higgy, majd a Hitnek!
Használd lehetőséget.
Jót, mindenkinek!
Magány sötétje kerülje a házad,
Nehogy azt mond, a vízözön utánad!
Ha szíved valamiért darabokra törik,
Javítsd ki, meglásd, majd az égi fény őrködik.
Éld át az újév mámorát,
Várd és meghozza a csodát...
Havas fának, bokornak, összes, kopasz ága,
Óévet búcsúztatja, ez mulandósága...
*
Pezsgő durrant itt.
Szólt papírtrombita is.
Éjféli öröm!
*
Éjfél! Szép szavak.
Fogadkozás, koccintás...
Elveszett is jött!
*
Érvénybe lépett,
Hogy már mindennapok van.
Munkás, mindennap!
*
Mit hoz ez év?
Tegyük meg, amit meg kell.
Éljünk örömmel...
Lám-lám, íme, eljött hozzánk, mert úgy vártuk az újesztendőt,
Kifakult, kopott a régi, elhagytuk, mint kopott nyakkendőt.
Majd most mi megmutathatjuk, hogy jól éljük ezen esztendőt!
Vecsés, 2015. december 24. - Versben és európai stílusú haikuban?
Mert megy az óév, jő új!
Jó évünk legyen!
*
Boldog újéve,
Hazánknak, sőt nemzetnek!
Boldog családok...
*
Itt a szilveszter, ennek örvendjünk,
Pezsgőt csak, igyuk, de ne vedeljünk.
Ünnepeljünk elegánsan, szeretettel, boldogan,
Mindenki járja az ész saját útját, hogy, hogy hogyan?
Szilveszterkor magadból a régies gondod vesd ki hamar,
Az óév, már elmenni, sőt végleg rohanva-futni akar.
Ne akadályozd, engedd csak el, tárd is ki a szíved hamar.
Most már újesztendő kerül előre,
Te, éjjelre tégy szert a jó kedélyre...
Mert erre lesz szükség, majd egész évbe.
*
Újévet kapunk,
Ha kell, másképp élhessünk!
Ezt adta sorsunk.
*
Jobb újesztendőt,
Sikereket mindenhol!
Remény, maradjon.
*
Higgy, majd a Hitnek!
Használd lehetőséget.
Jót, mindenkinek!
Magány sötétje kerülje a házad,
Nehogy azt mond, a vízözön utánad!
Ha szíved valamiért darabokra törik,
Javítsd ki, meglásd, majd az égi fény őrködik.
Éld át az újév mámorát,
Várd és meghozza a csodát...
Havas fának, bokornak, összes, kopasz ága,
Óévet búcsúztatja, ez mulandósága...
*
Pezsgő durrant itt.
Szólt papírtrombita is.
Éjféli öröm!
*
Éjfél! Szép szavak.
Fogadkozás, koccintás...
Elveszett is jött!
*
Érvénybe lépett,
Hogy már mindennapok van.
Munkás, mindennap!
*
Mit hoz ez év?
Tegyük meg, amit meg kell.
Éljünk örömmel...
Lám-lám, íme, eljött hozzánk, mert úgy vártuk az újesztendőt,
Kifakult, kopott a régi, elhagytuk, mint kopott nyakkendőt.
Majd most mi megmutathatjuk, hogy jól éljük ezen esztendőt!
Vecsés, 2015. december 24. - Versben és európai stílusú haikuban?
Csak ülsz itt mellettem lecsukódott szemhéjjal,
De, közben másra gondolsz? nem kenegetsz hájjal!
Tán' én is elvagyok, üres borospohárral...
*
(3 soros-zárttükrös)
A jövő igazsága is csak hallgat, orcája előtt fátyol lengedez,
Így aztán nem tudjuk meg előre, hogy vajh?, a belsejében mi zengedez...
A jövő igazsága is csak hallgat, orcája előtt fátyol lengedez.
Itt van már az újév, amit már, majd élünk is,
Itt van már az újév, mit majd élünk, végül-is?
Itt van már az újév, amit már, majd élünk is.
*
(Anaforás, fél senrjú -láncban)
Ez évben mit hoz
Az ígérgető jövő?
Hancúrozást nem!
Ez évben, mit hoz
Az ígérgető sorsunk?
Ne hancúrozzál?
Ez évben mit hoz
Terjesztett szeretetünk?
Vak a kilátás!
*
(Septolet)
Ma este is,
Landol is:
Lelki szepszis?
Is-is,
De rossz is...
Elementáris
Dilis extázis...
*
(Anaforás, Sedoka duó)
Gondolatom száll,
Ismeretlen messzibe.
Arca előtt fátyol van!
Gondolatom száll,
A messzeség úgy vonzza!
Fátyol is sokatmondó!
*
(Anaforás, fél senrjon ?láncban)
Már folyik az év, így nincs
Reklamálni kis lehetőség.
Szilveszter előtt?
Már folyik az év, így nincs
Változtatási lehetőség!
Szilveszter előtt?
Már folyik az év, így nincs
Átépítési lehetőség?
Szilveszter előtt?
(3 soros-zárttükrös)
Valahol messze, hithűen szól egy harang, hallom, nekem is,
Még nem tudom, hogy csak reményt sugall-e vagy jó, hitemre is...
Valahol messze, hithűen szól egy harang, hallom, nekem is.
A mai napra, az új gondolatok kiváltak, csorognak a szemembe,
A távolban a harang búcsúzik a mától, ez visszaránt a jelenbe!
Reméljük, hogy eljő a szebb és a jobb jövő, nem lesz felhős a homlokunk,
Teljesüljön jövőre szívünk vágya, mit szeretettel, szívből akarunk!
Vecsés, 2020. január 4. ? Kustra Ferenc - íródott: Alloiostrofikus versformában. Továbbra is reménykednünk kell, hogy hat? a bízás.
De, közben másra gondolsz? nem kenegetsz hájjal!
Tán' én is elvagyok, üres borospohárral...
*
(3 soros-zárttükrös)
A jövő igazsága is csak hallgat, orcája előtt fátyol lengedez,
Így aztán nem tudjuk meg előre, hogy vajh?, a belsejében mi zengedez...
A jövő igazsága is csak hallgat, orcája előtt fátyol lengedez.
Itt van már az újév, amit már, majd élünk is,
Itt van már az újév, mit majd élünk, végül-is?
Itt van már az újév, amit már, majd élünk is.
*
(Anaforás, fél senrjú -láncban)
Ez évben mit hoz
Az ígérgető jövő?
Hancúrozást nem!
Ez évben, mit hoz
Az ígérgető sorsunk?
Ne hancúrozzál?
Ez évben mit hoz
Terjesztett szeretetünk?
Vak a kilátás!
*
(Septolet)
Ma este is,
Landol is:
Lelki szepszis?
Is-is,
De rossz is...
Elementáris
Dilis extázis...
*
(Anaforás, Sedoka duó)
Gondolatom száll,
Ismeretlen messzibe.
Arca előtt fátyol van!
Gondolatom száll,
A messzeség úgy vonzza!
Fátyol is sokatmondó!
*
(Anaforás, fél senrjon ?láncban)
Már folyik az év, így nincs
Reklamálni kis lehetőség.
Szilveszter előtt?
Már folyik az év, így nincs
Változtatási lehetőség!
Szilveszter előtt?
Már folyik az év, így nincs
Átépítési lehetőség?
Szilveszter előtt?
(3 soros-zárttükrös)
Valahol messze, hithűen szól egy harang, hallom, nekem is,
Még nem tudom, hogy csak reményt sugall-e vagy jó, hitemre is...
Valahol messze, hithűen szól egy harang, hallom, nekem is.
A mai napra, az új gondolatok kiváltak, csorognak a szemembe,
A távolban a harang búcsúzik a mától, ez visszaránt a jelenbe!
Reméljük, hogy eljő a szebb és a jobb jövő, nem lesz felhős a homlokunk,
Teljesüljön jövőre szívünk vágya, mit szeretettel, szívből akarunk!
Vecsés, 2020. január 4. ? Kustra Ferenc - íródott: Alloiostrofikus versformában. Továbbra is reménykednünk kell, hogy hat? a bízás.
Versben ? haikuban ? tankában?
Álmomban? káosz, te sújtasz engem,
Ne nevess, ne átkozz szívből engem!
Vagy nevess, és csak átkozz! Tégy már hát!
Harapj sors, zúz már miszlikbe? nahát.
Szét akarsz tépni, agyon taposni?
Nem hagynál végre csak megpihenni?
Ilyen érzés álmodni, álomban élni?
Ebbe a vad álomba, nem kell tán' félni?
Az élet álom
Kreáció? Valóság?
Vagy tán fikció?
Álom? álmom, te édes,
Reggel ébredek, véges?
Az álomi káosz egyszer vége ér?
Ébredéskor a szép új nap mennyit ér?
Álomvalóság?
Így éled meg magadat?
A lét fonala?
Nappali káosz
Van-e az életedben.
Tudod kezelni?
Nappal nincsen ébredés,
De este lesz lefekvés?
Újabb álmok, jön az újabb káosz,
Sorsom még támad, bár be sem számoz.
Fáj-e még valami? Már az sincsen?
Béke és a nagy nyugalom nincsen?
Cudar az élet, ellenem van, mert elkorlátoz,
Énem meg nagyon igyekszik és ellenkormányoz.
Piszkos jó lenne, ha már a sors jönne, ő, aki kikorlátoz,
Az énem meg akkor tenne, ő lenne az, aki kikormányoz.
Minden hajnalra a zajongás múlik, az új fény előtűnik.
A vad gondolatok zúgó árja nincsen már tovább, megszűnik.
Bízzunk reményben,
Lesz még jobb is, remélem.
Reményem, jobb lét?
Reggel oszlik köd
És fény rajta átdereng.
Napsütés segít!
A káosz vége
Meglátszik, az új fényben.
Fényes a jövő!
Vecsés, 2013. november 1. ? Kustra Ferenc
Álmomban? káosz, te sújtasz engem,
Ne nevess, ne átkozz szívből engem!
Vagy nevess, és csak átkozz! Tégy már hát!
Harapj sors, zúz már miszlikbe? nahát.
Szét akarsz tépni, agyon taposni?
Nem hagynál végre csak megpihenni?
Ilyen érzés álmodni, álomban élni?
Ebbe a vad álomba, nem kell tán' félni?
Az élet álom
Kreáció? Valóság?
Vagy tán fikció?
Álom? álmom, te édes,
Reggel ébredek, véges?
Az álomi káosz egyszer vége ér?
Ébredéskor a szép új nap mennyit ér?
Álomvalóság?
Így éled meg magadat?
A lét fonala?
Nappali káosz
Van-e az életedben.
Tudod kezelni?
Nappal nincsen ébredés,
De este lesz lefekvés?
Újabb álmok, jön az újabb káosz,
Sorsom még támad, bár be sem számoz.
Fáj-e még valami? Már az sincsen?
Béke és a nagy nyugalom nincsen?
Cudar az élet, ellenem van, mert elkorlátoz,
Énem meg nagyon igyekszik és ellenkormányoz.
Piszkos jó lenne, ha már a sors jönne, ő, aki kikorlátoz,
Az énem meg akkor tenne, ő lenne az, aki kikormányoz.
Minden hajnalra a zajongás múlik, az új fény előtűnik.
A vad gondolatok zúgó árja nincsen már tovább, megszűnik.
Bízzunk reményben,
Lesz még jobb is, remélem.
Reményem, jobb lét?
Reggel oszlik köd
És fény rajta átdereng.
Napsütés segít!
A káosz vége
Meglátszik, az új fényben.
Fényes a jövő!
Vecsés, 2013. november 1. ? Kustra Ferenc