Kustra Ferenc József

(1948-)

nyugdíjas

Író.- költő,- haikuíró.- literátus

Az ősz… már erre sétál.

Csendesen ücsörögve terpeszkedő, a köd a tájon,
A világ is csendes, de így is rosszacska… én ezt fájom.
Úgy érzékelem, minden ellenem van… ez valóságom.
*
Hideg balladát
Dudorászik az avar.
Jön, köd-szitálás.
*
Rossz idő itt van.
Falevelek vizesek…
Hajnal, köd-párás.
*
Ködös reggelen,
Homályt törő fény kereng.
Világosodik.
*
Virág, fonnyadó
Szirma, hideget sejtet.
Köd is belepi.
*
Nap, delelőn van,
Sugarai, már bénák.
Völgyet, köd fedi.
*
Szem összehúzott,
Mert köd, mindent kifakít.
Rozsdás fűcsomó.
*
Városi fények.
Este köd ereszkedik.
Fényeket takar.
*
Picike szellő,
Ténfereg a köd mellett!
Ő sem lát semmit.
*
Ködnek párája
Kellemetlen. Hideg is.
Náthát előhív.
*
Előbújó Hold
Gyér lombok között matat.
Még gyenge a köd.
*
Ereszkedő köd
Lomhán terít félhomályt!
Hold, nem is látszik.
*
Komor köd szállt a
Tájra… minden zugába.
Nedvesen kitölt…
*
Már hó-szagú a köd, erős szél régen meghozta már illatát
És ő közben meg, a jégcsapokon eljátssza a tél… himnuszát.
Ha ideér a hóvihar is, a fák fölveszik álca-ruhát…

Vecsés, 2018. január 18. – Kustra Ferenc - a haikuk eredeti stílusban íródtak!

(3 soros-zárttükrös)
Becsap még a délibáb is,
Hiteget, mint az álom is…
Becsap még a délibáb is.

Hol van ki becsületes és szavatartó?
Biztos van, de ő vajon, hol, merre lakó?
Hol van ki becsületes és szavatartó?
*

(Septolet)
Barátnak hinni?
Rokonban bízni?
Munkatárssal komázni?
Rábízni?

Barátom, mind becsapott,
Rokon eltaposott,
Munkatárs belém-taposott.
*

(Senrjon)
Nászok is ellen' voltak,
Velem sokat, sűrűn harcoltak.
Sőt fojtogattak...
*
Békés természet vagyok,
Másnak rosszat, sose akarok.
Majd' megfojtottak.
*
Elvesztettem, hitemet,
Lelkemet mások kilúgozták.
Csak, majd' megfojtás…
*

Nekem a sorsom könyvében mindez megvolt megírva,
Fölöslegesen éltem életem, folyvást harcolva.
Élet-ígéretek és élet-remények, mind csak délibáb,
Reménytelenség lett öregen a létem, puha viaszbáb.
*

(10 szavas duó)
Délibábos hitegetés életen át, nem kevés…
Reménykedő élet, így mesés?

Délibáb, mint nappali vágyálom,
Csúnyán, mindig becsapott, ezt nagyon fájom…
*

Csak vastagon hazudni, hogy szép az élet, boldog a világ,
Nem más, mint az ébredő délibábtól... egy, dőre kívánság.
Ki éltében végig peches, annak nem megy a kivagyiság...

(Oximoronos, 3 soros-zárttükrös)
Remegve, még ég a mécsesem lángja,
A lakást, nagyon hideg huzat járja…
Remegve, még ég a mécsesem lángja.

Vecsés, 2019. október 14. – Kustra Ferenc – vegyes versformákban

Ez mindig ideér…

Borús fenn az ég
Közeleg a tél.
Ne siess! Ne még!
Hát… el nem vetél…
*
Ködhomály, szürkeség,
Gyászruhában a természet.
Puha gyolcs az álma.
*
Már nyugszanak a rovarok és az állatok,
Már nem képződnek ágakon nyíló rügyhalmok…
Hópihékből lesznek, felvillanó csillámok.
*
Szikrázó Holdsugár,
Szél hópelyhekkel táncot jár.
Dermesztő, fagyos éj.
*
Az
Élet
Őszből vált…
Kivétel nincs.
Van, ki túléli…

Vecsés, 1998. szeptember 26. – Szabadka, 2017. november 16. – Kustra Ferenc József – a verset és az apevát én írtam a HIAQ -kat szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit.

Hétköznapi pszichológia… meditáció.

Ahogy a Hold megvilágítja a fákat,
Nekem úgy kellene felismernem mákat,
Ahogy a Hold megvilágítja a fákat.
*
Így öregen, lehet,
Nem is kell már felismerés…
Hold meg csak, világít.
Szerelem szárnyán repkedtem,
Örök szerelmet reméltem.
*
Az élet értelme vajon a lét?
Vagy lét adja az élet értelmét?
*
Ha nincs szeretet, együttérzés, akkor milyen ez a fránya lét?
A lét milyen, ha a hiány kiölte belőle a lényegét?
Ha nincs szeretet, együttérzés, akkor milyen ez a fránya lét?
*
Nem vagyunk egyedül,
Mert körülmények megvannak!
Nélkülük, nincs döntés!
Féltve őriztük szerelmünk,
Ám, árny suhogott felettünk.
*
Együttérzés a szeretet kimutatása?
Együttműködés ennek a megmutatása?
Hogyan tovább, ha elfáradt már a test?
Akkor már nincs szeretet se, ez így fest?
*
Öregen se tudni
Élet értelmét? Megfejtés?
Körülményekben van.
Nem kettőnkön múlott, volt más...
Ki szerelmünkben volt prímás.
*
Hosszú élet sem ad
Garanciát semmire sem.
Van, aki csak tűt, tűr…
Elengedtem hát a kezét,
Még érzem, szerelem hegét.
*
A pár másik tagja
Is csak egy… viselt körülmény!
Ez így életszerű…
A biztos sem kétségtelen...
Így elváltunk véglegesen.
*
Egy
Élet,
Kiszabott.
Ezt kell élni!
Jó döntés… van-e?

Jó döntés… van-e?
Ezt kell élni!
Kiszabott
Élet,
Egy.
*
Vajh’, hogy sikerül?
Gonosz élet
Irányít?
Ádáz
Sors?

Sors
Ádáz?
Irányít
Gonosz élet?
Vajh’, hogy sikerül?

Vecsés, 2018. január 26. – Szabadka, 2018. január 28. – Kustra Ferenc – a verset, a 3 soros-zárt- tükrös -t, a tükör apevákat és a HIAQ –kat én írtam. A TANQ –k verse, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit munkája, a címe: ”Egy szerelem margójára…”

A szerzőpáros TANQ –ban, 10 szavasokban és apevában meditált…

Most, eljött az idő
Kérdezni a tetteimet.
Vagy talán már, késő?
Ideje számvetést tenni,
Élni?! Kevés remény hinni.

Ideje számvetést tenni,
Létbe még szépet becsenni.
*

Leéltem életem,
De, nem is éltem… végül is
Nem leélni! Élni!
Évek elszálltak felettem,
Élet helyett... csak temettem.

Sok év mellettem elsuhant,
Nem is éltem... volt csak sírhant.
*

Visszaemlékezve láthatod a történetedet,
A tetteidet,
Mit tett veled élet!

Rongy az életed,
Társad nincsen.
Mostohád,
Léted
Lett.
*

A múltat kérdezni nem lehet,
Már itt hiába húzod, fékeket!

Amit leéltél
Nem változik.
Élni már
Idő
Nincs.

Amit leéltél
Nem változik.
Próbálj még
Élni,
Hidd!
*

Csak egy élete van
Mindenkinek, és az a múlt!
Élted, vagy leélted?

Vecsés, 2016. október 1. – Szabadka, 2018. január 8. –Kustra Ferenc – A HIAQ –kat és a 10 szavasokat én írtam, a TANQ- hoz és a plusz verseket és az apevákat szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ”Élni kellett volna”