Ha Te vagy a test, én lennék a lélek.
Ha Te lennél jó, én lennék a vétked.
Ha Te vagy a ház, én lennék az ablak,
Ha benéznél rajta, láthatnád mennyire akarlak.
Ha lennél a folyó, én lennék az ér.
És én lennék az, ki szívedig elér.
Ha fa akarsz lenni, én lennék az ágad,
És, ha éj akarsz lenni, én lennék a vágyad.
Ha Te lennél a tűz, én is tűz lennék.
Egymásba olvadva mindent felégetnénk.
Ha Te vagy a fény, én lennék az árnyék,
Nem mozdulnék mellőled, midig veled járnék.
Ha gyermek lennél, én lennék a játék.
Ha bűnös lennél, én a vétked lennék.
Ha éhes lennél, én lennék az étked.
Ha lennél a felhő, én lennék az eső.
Ha Te vagy a mag, benned én lennék az élet.
Ha Te vagy a vég, én lennék a végzet.
Ha Te vagy a sír, én lennék a lélek.
Ha Te vagy a hant, én lennék, ki betakar Téged.
Ha Te lennél jó, én lennék a vétked.
Ha Te vagy a ház, én lennék az ablak,
Ha benéznél rajta, láthatnád mennyire akarlak.
Ha lennél a folyó, én lennék az ér.
És én lennék az, ki szívedig elér.
Ha fa akarsz lenni, én lennék az ágad,
És, ha éj akarsz lenni, én lennék a vágyad.
Ha Te lennél a tűz, én is tűz lennék.
Egymásba olvadva mindent felégetnénk.
Ha Te vagy a fény, én lennék az árnyék,
Nem mozdulnék mellőled, midig veled járnék.
Ha gyermek lennél, én lennék a játék.
Ha bűnös lennél, én a vétked lennék.
Ha éhes lennél, én lennék az étked.
Ha lennél a felhő, én lennék az eső.
Ha Te vagy a mag, benned én lennék az élet.
Ha Te vagy a vég, én lennék a végzet.
Ha Te vagy a sír, én lennék a lélek.
Ha Te vagy a hant, én lennék, ki betakar Téged.
Őszinteségért őszinteség,
nem nagy dolog ez, kis semmiség.
Igaz lélekért igaz lélek,
ennyit érsz Te, s én ennyit érek.
Egy ölelésért egy ölelés,
ha
őszintén adod, nem is kevés.
Vigasztalásért vigasztalás,
lelkünknek egy kis simogatás.
Örömkönnyekért örömkönnyek,
találkoznak a tekintetek.
A szeretetért szeretetet,
boldoggá teszi életedet.
Gondolatokért gondolatok,
szívekben nem maradnak titkok.
Nyílszívűségért nyíltszívűség,
a legigazabb nagylelkűség.
Adjunk és kapunk, kezdjük még ma,
kezünkben ez a varázspálca.
nem nagy dolog ez, kis semmiség.
Igaz lélekért igaz lélek,
ennyit érsz Te, s én ennyit érek.
Egy ölelésért egy ölelés,
ha
őszintén adod, nem is kevés.
Vigasztalásért vigasztalás,
lelkünknek egy kis simogatás.
Örömkönnyekért örömkönnyek,
találkoznak a tekintetek.
A szeretetért szeretetet,
boldoggá teszi életedet.
Gondolatokért gondolatok,
szívekben nem maradnak titkok.
Nyílszívűségért nyíltszívűség,
a legigazabb nagylelkűség.
Adjunk és kapunk, kezdjük még ma,
kezünkben ez a varázspálca.
Szeretek fiatal lenni,
Mert szeretem az életet.
Szeretek néha bolondos lenni
Mert szeretem a vicceket.
Szeretnék egyszer boldog is lenni,
Mert szeretném ha valaha szeretnének.
Szeretem az embereket!
Csak, nem mindegyiket.
Szeretném ha egyszer rám is figyelnének
Csak sajnos ez néha nem lehet.
Szeretem az igazakat!
De rühellem a hazugokat.
Szeretnék egyszer meg is öregedni
Amelett, ki engem egyszer nagyon fog szeretni.
Szeretnék majd egyszer ujra, nagyon szeretni
Egy olyan embert, kire én az életemet merném rábizni.
Szeretnék én sok barátot!
De csak olyakot, kikre mindig számithatok.
Szeretnék még többet is írni,
De már belőlem elég volt ennyi.
Ne add el a szereteted,
úgy sem kapsz pénzt érte,
ne úgy add, hogy bármit is vársz
helyette cserébe.
Mit ér minden fizikai,
minden testi öröm,
ha a lelked szomorú,
ez öröm helyett üröm.
Ne úgy gondolkozz soha,
hogy adok, majd, ha kapok,
ez egy értéktelen semmi,
ezek álnok álmok.
Ne hagyd cserben a lelkednek
gyermeki világát,
ne hagyd, hogy elveszítse
igaz játszótársát.
Kisdedi lelkedben
csak szeretet lakozik,
a gyermek, az ártatlan
csak szeretetre vágyik.
Gyermeki ÉN lelkedet
soha ne hagyd felnőni,
örök fiatal maradjon,
ne hagyd megöregedni.
A szeretetnek helyet
az igaz lelke adta,
ez legyen az otthona,
hisz Istenétől kapta.
úgy sem kapsz pénzt érte,
ne úgy add, hogy bármit is vársz
helyette cserébe.
Mit ér minden fizikai,
minden testi öröm,
ha a lelked szomorú,
ez öröm helyett üröm.
Ne úgy gondolkozz soha,
hogy adok, majd, ha kapok,
ez egy értéktelen semmi,
ezek álnok álmok.
Ne hagyd cserben a lelkednek
gyermeki világát,
ne hagyd, hogy elveszítse
igaz játszótársát.
Kisdedi lelkedben
csak szeretet lakozik,
a gyermek, az ártatlan
csak szeretetre vágyik.
Gyermeki ÉN lelkedet
soha ne hagyd felnőni,
örök fiatal maradjon,
ne hagyd megöregedni.
A szeretetnek helyet
az igaz lelke adta,
ez legyen az otthona,
hisz Istenétől kapta.
Kopár Hold, irigy csillagok,
Legyetek most boldogok,
Örvendjetek, hisz elértétek célotok,
Látni akarom a mosolyotok,
Mert az én mosolyom már nem igazi,
A könnyek rabja lettem,
Az élet hazudni megtanított,
De felejteni Őt nem!
Keresem a kiútat
Álmaimba menekülve,
Míg ő fekszik koporsóban
A lelkembe temetve...
Legyetek most boldogok,
Örvendjetek, hisz elértétek célotok,
Látni akarom a mosolyotok,
Mert az én mosolyom már nem igazi,
A könnyek rabja lettem,
Az élet hazudni megtanított,
De felejteni Őt nem!
Keresem a kiútat
Álmaimba menekülve,
Míg ő fekszik koporsóban
A lelkembe temetve...