Az érzelmek síkján…
Kedves Barátném, mutasd a kottád,
Mit mutat nekem az ábrád?
Kedvesem!
Ne keresd kottám.
Egy húron pendülünk már.
Húrom pengesd, búj hozzám,
Szeretlek! -mondám.
*
Odaadó szeretőm… az egyetlen vagy,
Aki bajban el nem hagy.
Tudom jól,
Egyetlen vagyok.
Tűzön, vízen át együtt,
Menni veled akarok,
S végig... maradok!
*
Édes szerelmem mit mondasz, mindig édes,
Finom, halk, fülbe csempészes…
Édesem!
Füledbe súgom:
Imádlak, érted élek,
A szerelmedben úszom.
Karodba bújom!
*
Álmaink lépcsőjén hallgatom dalod…
Nem fakó boldogság, remélem, hogy, akarod…
Csak veled!
Hallgasd a dalom,
Simogató fuvallat,
Szívből neked dalolom.
Szeress, akarom!
*
Életem hangszere a Te szerelmed,
Pengetem a húrjait, míg megengeded.
Jöjj Édes!
Tiéd szerelmem,
Hangszered mért ne lenne?
Pengesd, pengesd...élvezem.
Játsszál még velem!
*
A mi napkelténk ébredezik horizont párnáján,
Kávéját várja, napnak sugarán…
Ébredni
Édes kettesben,
Meglesni nap felkeltét.
Karjaink ölelésben,
Meghitt békében.
*
Szerelmünk a mai napon is a régi,
Közösségünket, napkelte fényli…
Még ma is
Minden a régi,
Együtt várjuk a reggelt.
Szerelmünk él, mennybéli,
Nem fakult, égi...
*
Addig jó, míg remegő ujjaim cirógatnak,
Mitől vágyaid, erőre kapnak…
Vecsés, 2015. január 5. – Szabadka, 2018. június 7. - Kustra Ferenc- az erotikus 10 szavasokat én írtam, alá a kínai versformát= „Vágyódás délre”: "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vers címe:”Örök szerelem”
Kedves Barátném, mutasd a kottád,
Mit mutat nekem az ábrád?
Kedvesem!
Ne keresd kottám.
Egy húron pendülünk már.
Húrom pengesd, búj hozzám,
Szeretlek! -mondám.
*
Odaadó szeretőm… az egyetlen vagy,
Aki bajban el nem hagy.
Tudom jól,
Egyetlen vagyok.
Tűzön, vízen át együtt,
Menni veled akarok,
S végig... maradok!
*
Édes szerelmem mit mondasz, mindig édes,
Finom, halk, fülbe csempészes…
Édesem!
Füledbe súgom:
Imádlak, érted élek,
A szerelmedben úszom.
Karodba bújom!
*
Álmaink lépcsőjén hallgatom dalod…
Nem fakó boldogság, remélem, hogy, akarod…
Csak veled!
Hallgasd a dalom,
Simogató fuvallat,
Szívből neked dalolom.
Szeress, akarom!
*
Életem hangszere a Te szerelmed,
Pengetem a húrjait, míg megengeded.
Jöjj Édes!
Tiéd szerelmem,
Hangszered mért ne lenne?
Pengesd, pengesd...élvezem.
Játsszál még velem!
*
A mi napkelténk ébredezik horizont párnáján,
Kávéját várja, napnak sugarán…
Ébredni
Édes kettesben,
Meglesni nap felkeltét.
Karjaink ölelésben,
Meghitt békében.
*
Szerelmünk a mai napon is a régi,
Közösségünket, napkelte fényli…
Még ma is
Minden a régi,
Együtt várjuk a reggelt.
Szerelmünk él, mennybéli,
Nem fakult, égi...
*
Addig jó, míg remegő ujjaim cirógatnak,
Mitől vágyaid, erőre kapnak…
Vecsés, 2015. január 5. – Szabadka, 2018. június 7. - Kustra Ferenc- az erotikus 10 szavasokat én írtam, alá a kínai versformát= „Vágyódás délre”: "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vers címe:”Örök szerelem”
Az erotika szárnyán…
Az ezüstös Hold nyitott ablakomon mosolyog be rám,
A mosolyod várom, verset írnák, de eltompult pennám.
Gondolatim nálad járnak, nem szül verset memóriám,
Gyötrő vágyak feszítik testem, fogytán az energiám.
(10 szavas)
Csukott szemeid békét sugallnak…
Közben meg benned a vágyak tombolnak
*
Üres és rideg az ágyam, belebújni borzong testem,
Szívem magányos, hiányol, vágysóhajtól remeg keblem.
Testem eped, hiányolja bársonykezed, jöjj Kedvesem!
Ölelj, szeress, csitítsd a vágyam, hozz lázba, röpülj velem!
(3 soros-zárttükrős)
Jövök már, úton vagyok, mint közelgő erdő, zizzenő muzsikája.
Dúl bennem a bizsergés, egyre nő... beteljesül két szív vágya...
Jövök már, úton vagyok, mint közelgő erdő, zizzenő muzsikája.
*
Nincsen kínzó vágy, itt vagy velem, szorosan ölel kezed,
Láz uralja énem, ingem gombolod, rólam leveszed.
Rózsaszirmos ágyba viszel, hozzám simul izzó tested,
Vágylázasan, erőteljesen csókolsz, számban a nyelved.
(Limerick)
Ez az, élvezem, hogy megjöttem,
Oldalt fekszek, Te meg előttem.
Kéj neszek... sóhajok,
Bizsergést átadok.
Vágy összeforraszt... téged, engem.
*
Kezed siklik nedves testemen, már gödreim keresed,
Kérlek, amit vágysz, tegyed, élvezni akarom szerelmed.
Testem fetreng kéjtől, vágytól, észveszejtő lenni veled,
Sikoly tör ki ajkamon, egybeforr velem tested s lelked.
Simogatlak, vicsorítok fogsorommal, torkomból hörgés tőr fel,
Birkózók a tőled kapott, emelkedett érzéssel. Egy vagyok a kéjeddel.
Az én testemben is tobzódik a vágy forrósága, sütkérezek kéjfényeddel.
*
Mintha már ezer év telt volna el, pedig most mentél el,
Mutatókat nézem, szeretném, ha futnának ezerrel.
Csoda jó veled, együttlétünkre vágyok, minden éjjel,
Jöjj, siess hozzám! Röpülj velem újra az egekbe fel!
*
(Kínai: (erős) vágyakozás- „Ku- xiangsi” -7, 3, 3, 4, 5, 7, 3, 3 Rímképlet = axaxaxxa)
Jövők újra, nem kések,
Értelem?
Kéj-éjek
Elherdálva…?
Éjjel, kéj-fények,
Fognak világítani!
Kéj, repdes…
Kéj! Égek…
Szabadka, 2018. június 29. – Vecsés, 2018. július 1. –Jurisin Szőke Margit– a verset én írtam, alá a 10 szavast, a 3 soros-zárttükrös –t, a limerik -t, a bokorrímest és a kínai formát, poéta-, és szerzőtársam Kustra Ferenc József. A vegyes címe: „Jövők újra, sietek…”
Az ezüstös Hold nyitott ablakomon mosolyog be rám,
A mosolyod várom, verset írnák, de eltompult pennám.
Gondolatim nálad járnak, nem szül verset memóriám,
Gyötrő vágyak feszítik testem, fogytán az energiám.
(10 szavas)
Csukott szemeid békét sugallnak…
Közben meg benned a vágyak tombolnak
*
Üres és rideg az ágyam, belebújni borzong testem,
Szívem magányos, hiányol, vágysóhajtól remeg keblem.
Testem eped, hiányolja bársonykezed, jöjj Kedvesem!
Ölelj, szeress, csitítsd a vágyam, hozz lázba, röpülj velem!
(3 soros-zárttükrős)
Jövök már, úton vagyok, mint közelgő erdő, zizzenő muzsikája.
Dúl bennem a bizsergés, egyre nő... beteljesül két szív vágya...
Jövök már, úton vagyok, mint közelgő erdő, zizzenő muzsikája.
*
Nincsen kínzó vágy, itt vagy velem, szorosan ölel kezed,
Láz uralja énem, ingem gombolod, rólam leveszed.
Rózsaszirmos ágyba viszel, hozzám simul izzó tested,
Vágylázasan, erőteljesen csókolsz, számban a nyelved.
(Limerick)
Ez az, élvezem, hogy megjöttem,
Oldalt fekszek, Te meg előttem.
Kéj neszek... sóhajok,
Bizsergést átadok.
Vágy összeforraszt... téged, engem.
*
Kezed siklik nedves testemen, már gödreim keresed,
Kérlek, amit vágysz, tegyed, élvezni akarom szerelmed.
Testem fetreng kéjtől, vágytól, észveszejtő lenni veled,
Sikoly tör ki ajkamon, egybeforr velem tested s lelked.
Simogatlak, vicsorítok fogsorommal, torkomból hörgés tőr fel,
Birkózók a tőled kapott, emelkedett érzéssel. Egy vagyok a kéjeddel.
Az én testemben is tobzódik a vágy forrósága, sütkérezek kéjfényeddel.
*
Mintha már ezer év telt volna el, pedig most mentél el,
Mutatókat nézem, szeretném, ha futnának ezerrel.
Csoda jó veled, együttlétünkre vágyok, minden éjjel,
Jöjj, siess hozzám! Röpülj velem újra az egekbe fel!
*
(Kínai: (erős) vágyakozás- „Ku- xiangsi” -7, 3, 3, 4, 5, 7, 3, 3 Rímképlet = axaxaxxa)
Jövők újra, nem kések,
Értelem?
Kéj-éjek
Elherdálva…?
Éjjel, kéj-fények,
Fognak világítani!
Kéj, repdes…
Kéj! Égek…
Szabadka, 2018. június 29. – Vecsés, 2018. július 1. –Jurisin Szőke Margit– a verset én írtam, alá a 10 szavast, a 3 soros-zárttükrös –t, a limerik -t, a bokorrímest és a kínai formát, poéta-, és szerzőtársam Kustra Ferenc József. A vegyes címe: „Jövők újra, sietek…”
Gyöngyfény-színű ajkaid remélem a csókomra vágynak
Ugyan, szeressük már izzadtra egymást… test és a vágyak…
Még hiány van, nincs itt az ölelésed, pedig -csak miattad- felajzott vagyok,
Fura mi? Pedig csak a szerelmi életünk teljesüléséért harcolok.
Holdvilágos, magányos éjben szerelmedre vágyom,
Testembe szorult vágyak a gyászom.
Vágy
Gyötri
Testemet.
Hiányod fáj!
Katarzisra vár.
*
Szinte csak azon jár az eszem, hogy izzadt hasadon csúszkálok,
Szádba meg csókot lehelek… de mikor? Erre is nagyon vágyok…
Alkonyat mikorra elparázslik, itt már a karjaimban tarthatlak?
Jó a szerelmes csend, de én kicsiholom belőled a kéj-hangokat!
Vágymámoros, tüzelő tested kívánom,
Forró csókjaid imádom, beteljesülésünkre úgy vágyom.
Vágy
Sóhaj
Elhagyja
Számat: Jöjj már!
Téged akarlak!
***
Csendes vágyainkban összeölelkezünk,
Aztán nem bírjuk és bele heveskedünk,
Fellobban a szerelem tüze, az izzó levegőben,
Én, birtokollak, de a vágyak, még csak ide jövőben…
Ölelésed gyöngéd... bársonyként csúszik kezed testemen,
Érzem tested-tüzét, siklok testeden.
Vágy
Permed,
Heves csók
Tüzet csihol.
Szerelmünk lángol.
*
Dobbangat a szív és hasra is fektetlek,
Dobbangat a szív és beléd szeretgetek…
Dobbangat a szív és már ő is leizzadt,
Dobbangat a szív és akarat még akadt…
Kéjben úszik testünk, mámor fedi eszünk
Egymásba beleveszünk... égig repülünk.
Méz
Édes
Élvezet,
Égbe repit
Immár bennünket.
***
Kedveském, isteni voltál, nagyon mélyen éltelek,
Kedveském, nagyon hatottak rám, finom rezdülések…
Kedveském, már jár az eszem, újra, mikor élhetlek?
Kedvesem, veled lenni káprázat,
Minden vágyam újraélni, ezt a szerelemlázat.
Vágy
Gyötör
Pedig csak
Most mentél el.
Jó veled! Jöjj már!
Vecsés, 2018. január 14. – Szabadka, 2018. június 22. – Kustra Ferenc József– a verset én írtam, alá a 10 szavasokat és az apevákat poéta és szerzőtársam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe:”Szárnyaló vágyak”. „Permed”, régi szó = fokozódik, emelkedik.
Ugyan, szeressük már izzadtra egymást… test és a vágyak…
Még hiány van, nincs itt az ölelésed, pedig -csak miattad- felajzott vagyok,
Fura mi? Pedig csak a szerelmi életünk teljesüléséért harcolok.
Holdvilágos, magányos éjben szerelmedre vágyom,
Testembe szorult vágyak a gyászom.
Vágy
Gyötri
Testemet.
Hiányod fáj!
Katarzisra vár.
*
Szinte csak azon jár az eszem, hogy izzadt hasadon csúszkálok,
Szádba meg csókot lehelek… de mikor? Erre is nagyon vágyok…
Alkonyat mikorra elparázslik, itt már a karjaimban tarthatlak?
Jó a szerelmes csend, de én kicsiholom belőled a kéj-hangokat!
Vágymámoros, tüzelő tested kívánom,
Forró csókjaid imádom, beteljesülésünkre úgy vágyom.
Vágy
Sóhaj
Elhagyja
Számat: Jöjj már!
Téged akarlak!
***
Csendes vágyainkban összeölelkezünk,
Aztán nem bírjuk és bele heveskedünk,
Fellobban a szerelem tüze, az izzó levegőben,
Én, birtokollak, de a vágyak, még csak ide jövőben…
Ölelésed gyöngéd... bársonyként csúszik kezed testemen,
Érzem tested-tüzét, siklok testeden.
Vágy
Permed,
Heves csók
Tüzet csihol.
Szerelmünk lángol.
*
Dobbangat a szív és hasra is fektetlek,
Dobbangat a szív és beléd szeretgetek…
Dobbangat a szív és már ő is leizzadt,
Dobbangat a szív és akarat még akadt…
Kéjben úszik testünk, mámor fedi eszünk
Egymásba beleveszünk... égig repülünk.
Méz
Édes
Élvezet,
Égbe repit
Immár bennünket.
***
Kedveském, isteni voltál, nagyon mélyen éltelek,
Kedveském, nagyon hatottak rám, finom rezdülések…
Kedveském, már jár az eszem, újra, mikor élhetlek?
Kedvesem, veled lenni káprázat,
Minden vágyam újraélni, ezt a szerelemlázat.
Vágy
Gyötör
Pedig csak
Most mentél el.
Jó veled! Jöjj már!
Vecsés, 2018. január 14. – Szabadka, 2018. június 22. – Kustra Ferenc József– a verset én írtam, alá a 10 szavasokat és az apevákat poéta és szerzőtársam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe:”Szárnyaló vágyak”. „Permed”, régi szó = fokozódik, emelkedik.
Szenvedéllyel nézlek,
Jegyed van a szívembe,
De más vonalakon bliccelsz.
Azokon biztos sok a megálló.
Hagyom az agyalást,
Büszke vagyok magamra.
Józan vagyok, de semmi érv.
Várom a nyáltengert.
Bugyog a vér ajkaidban,
Mindenféle vérsejttel tele.
Szerencsés egy banda.
Kérlek, ne használd.
Szívemet hányom eléd.
Nincs nálam, külső zsebben se.
Talán Otthon hagytam, de
Elmúltam már tizennyolc.
Jegyed van a szívembe,
De más vonalakon bliccelsz.
Azokon biztos sok a megálló.
Hagyom az agyalást,
Büszke vagyok magamra.
Józan vagyok, de semmi érv.
Várom a nyáltengert.
Bugyog a vér ajkaidban,
Mindenféle vérsejttel tele.
Szerencsés egy banda.
Kérlek, ne használd.
Szívemet hányom eléd.
Nincs nálam, külső zsebben se.
Talán Otthon hagytam, de
Elmúltam már tizennyolc.
Első pillantásra beléd szerettem,
és szívem halk szavát követtem.
Üvöltöttem volna a világnak, hogy megtaláltalak,
de lassú, halk léptekkel biztosabb volt a válasz.
Kell, hogy erős legyek, önmagam, egyedül,
és így talán a Te szíved az enyémmel rezdül.
Lágyan, finoman, egymást érezve lényünk megnyílik egymás felé,
érzem lelked érintésének mélységét, mely csak hozzád vezet, nem másfelé.
Tudom, hogy együtt erősek vagyunk, egymásból meríthetünk,
és a világ elhalkul, és ketten vagyunk egyes-egyedül.
Arra születtem, hogy szeresselek,
hogy szerelmemmel ünnepeljem lényedet,
Te pedig lelkemet vezeted előre,
és bármerre mész, én követlek.
Hisz hozzád tartozom, Te pedig énhozzám,
mindig is így volt, és így lesz ezután.
és szívem halk szavát követtem.
Üvöltöttem volna a világnak, hogy megtaláltalak,
de lassú, halk léptekkel biztosabb volt a válasz.
Kell, hogy erős legyek, önmagam, egyedül,
és így talán a Te szíved az enyémmel rezdül.
Lágyan, finoman, egymást érezve lényünk megnyílik egymás felé,
érzem lelked érintésének mélységét, mely csak hozzád vezet, nem másfelé.
Tudom, hogy együtt erősek vagyunk, egymásból meríthetünk,
és a világ elhalkul, és ketten vagyunk egyes-egyedül.
Arra születtem, hogy szeresselek,
hogy szerelmemmel ünnepeljem lényedet,
Te pedig lelkemet vezeted előre,
és bármerre mész, én követlek.
Hisz hozzád tartozom, Te pedig énhozzám,
mindig is így volt, és így lesz ezután.