Íródott ebben az atomháborút szorgalmazó környezetben… A kezdeményezők is meg fognak halni!

(anaforás, belső rímes, 3 soros zárttükrös duó)
Kosok! Katonák lelke farol és remegve, halálközeli tébolyban halk dalt dúdol…
Kosok! Sorozással alapítani császárságot? Közben támogatjátok másságot?
Kosok! A friss katonák élete kettő óra! Ez az új demokrácia… mióta?

Kosok, A TV mutat filmet sorozásotokról! Rossz a véleményünk embervadászatról...
Kosok, Lassan már nem lesz, aki meghaljon! Olyan ez, mint a profi sertésvágóhídon…
Kosok, Katonák lelke első ágyúsortűznél kiürül… Gyermeke felnő egyedül…
*

(senrjon csokor, fél haiku-lánc formátumban)
Katonák lelke pusztul,
Ha tud, ha nem beszél angolul.
Harcok ördöge!

Hányszor maradt életben?
Ez mind beleégett lelkébe.
Harcok ördöge!

Katona lelke otthon
Jár, de fronton, szabadság sem jár!
Harcok ördöge!

Lelkében nagyon izgul,
Rakétát túléli, vagy pusztul…
Harcok ördöge!

Fronton, lelke irányít,
Parancsnoka pisztollyal másít!
Harcok ördöge!

Lélek kapaszkodó: szív.
Szívet bánat, majd megszakítja…
Harcok ördöge!
*

(10 szavas trió)
Kosok, frontkatona lelkét szétraboljátok,
Ha meghal… hullazsák és úgy hordjátok!

Katonák meg is őrülnek…
Halálközeli tébolyba, már nincs minek… örüljenek!

Katonákat emberrablással szedik össze,
Esze, szíve, lelke, itt tört össze…

Nem kapnak, csak hevenyészett kiképzést,
Sőt, katona lelke begyűjti kisértést.

Katonák szabadulnának harcok ördögétől,
De nincs lélekszabadulás ebből… lélekgyilkos meséből!

Vecsés, 2024. június 1. –Kustra Ferenc József- íródott: egy nagyon valószínű atomháborúra figyelmeztetésként. Ez nem a ’Zenés Szinház’ előadása lesz! Szakértők szerint = 8 milliárd emberből, legalább 5 milliárd meghal. A komplett Európa, USA, oroszok, mindenestől... A túlélők meg kezdhetnek kőbaltát pattintgatni...

Íródott ebben az atomháborút szorgalmazó környezetben… A kezdeményezők is meg fognak halni!

(3 soros-zárttükrös, leoninus)
Sokszor előfordul, hogy szavam, nem hagyja el torkom… bánatom, néma lelkembe folytom,
Sokszor bánatomban nem érvényesül a torkom… bánatom, ha néma lelkembe folytom.
Sokszor előfordul, hogy szavam, nem hagyja el torkom… bánatom, néma lelkembe folytom…
*
(leoninus csokor)
Hiszed… kerti óvóhelyed megvéd? És mi lesz, ha elfogy az ennivalód és a vized?
Hiszed, ha fölötted robban atom, akkor te kevesebben leszel… válogat az atom?
Ha elpárolognak a kintiek, neked ezt adta az atom? Megsemmisülsz! Taglalom…

Láttál filmeket két japán atomról? A szőröstől, bőröstől elpárolgottakról?
Láttad filmekben, hogy nézett ki a két város? Még rom sem volt, mi megégett... nem sármos!

Tudod Te ész nélküli, hogy Csernobilban is volt atomrobbanás… mi agyad megsüti?
Az a vidék máig is zárolt terület, úgy van, mint robbanáskor és nincs szűz kerület.
Vannak páran, ott élnek, szívük-lelkük rajta, hogy vegetálnak mégsem súlyos betegek.
Tudod, hogy a mentősök, helikopteresek, ultrák, sőt a cégvezetők is mind hullák?

Te mit teszel, ha környezetszennyezés okán nem jöhetsz elő? Mesés hülyeség-nyelés?
Előkapod a bankkártyád? Sajnálnád... nem élne mamácskád? Dicsekedj, mutasd bankszámlád…
Minek, kinek kellenének, miközben a haldokolásod senkit nem érdekelnének!
*
(HIQ trió, a félhaiku-lánc elviségében)
Leszel Te
Egy hősi halott!
Emberek…

Családod
Már csak egyveleg!
Emberek…

Jó sokan
Elpárolognak!
Emberek…
*
(Senrjon)
Ne gondold… nem ijesztés.
Millióknak halála nem vicc!
Vége emberek…

Ebben Te is ok leszel!
Még nincs rá… elvi büntetőjog!
Vége emberek…

Vidd magaddal bankkártyád!
Nem kell… bankok, törmelékrakás!
Vége emberek…
*
(Apeva)
Az
Élet
Nektek csak
Összes-ennyi.
Ó, Ti népírtók!
*
(Senrjú)
Repülő közelg,
Benne óriás bomba!
Már nincsen vég se!
*
(senrjon)
Otthon, ha nincsen senki,
Akkor vajon ki fog zokogni?
Nincs ki…! Sírás kincs…!

Vecsés, 2024. május. 11. -Kustra Ferenc József- íródott: egy nagyon valószínű atomháborúra figyelmeztetésként. Ez nem a ’Komédia Szinház’ előadása lesz! Szakértők szerint = a 8 milliárd emberből, legalább 5 milliárd meghal. A túlélők meg kezdhetnek kőbaltát pattintgatni...

Gyorsan múlnak el az évek,
Sorvadozik testem,
De a csillag fenn az égen,
Fénylik mint a lelkem.

Szép rózsának az illata
Bódító még ma is,
Olyan mint az igaz szó,
Mely sohasem volt hamis.

Rózsaillat csillagfénnyel
Szétárad még bennem,
Mint a felhő a szél szárnyán
Szabadon száll lelkem.

Az időnek rút ekéje
Bár barázdákat szántja,
De a szívből a szeretet
Örömökre váltja.

A múltból sok kedves emlék-
Hittel ápolgatom;
Ez kísér az örök létbe,
Ha eljön majd a napom.

Dunatőkés, 2024. június 12.

Érik már a kalász, szép kenyere sárgul,
Ring a messzeségben, a szél is ellágyul.
Mély kontraszt az erdő a mező felett hátul,
A nap lemenőben, a fény lassan elárvul.

Homályba úszik a csend, rá simul a tájra,
Csak a tó felől a békák kuruttyolnak mára.
Szunnyad a vidék, szétterül a pára,
Bíbor lila felhő a Hold mosolyát várja.

Sok égi lámpás pislog, reményt hint a földre,
Tán oda száll a lélek, messze mindörökre.
E bolygó az éden, ne tegyétek tönkre,
Csodás a természet, ez a mennynek tükre.

Úgy szép csak a világ, ha benne béke árad,
És nem állít fel senki rút gonoszság gátat.

Nyíljon minden szívben ezerszín virág,
Legyen újra éden ez a csodás világ.

Mindenki asztalán kenyér legyen reggel,
Örülne a Nap Is amikor majd fel kel.

Dunatőkés, 2024. június 6.

Csillag csábos, szelíd éjjel,
Hajnal dereng már a fénnyel.
Nádirigó üde füttyel,
Üzengeti jön a reggel.

Dala vidám zengő ének,
Jókedvűen szép az élet.
Igyál fénnyel öröm mézet,
Amíg tart e földi bérlet.

Hogyha ború van az égen,
Esőt kínál ez az éden.
Felhő könnye enyhít tényen,
Bánatodban ne légy tétlen.

Szomorúság fénnyel szárad.
Jó lelkekre áldás árad.
Lehet még pár kicsi vágyad,
Emberjóság, ha nem bágyad.

Locsold hited, úgy nem szikkad,
Fájó szívben remény pirkad,
Az éj után új nap virrad,
Szeretettől sosem tikkad.

Élet ébred minden reggel,
Ki felébredt...örülni kell,
Hálát adni tiszta szívvel,
Hogy az Úr kelt rigó füttyel.

Dunatőkés, 2024. június 6.