Jöttem, hogy locsolkodjak tenálad én,
Tudom, várod, nálad vagyok fenomén.
Kerestem a legjobb Krasznaja Moszkovszkaját
De vasárnap van, zárva találtam a boltját.
Így kérlek, adj kamatmentesen egy nagy üveg szódát,
Ha elszaladsz, majd húzol magad után a vízcsóvát.

Vecsés, 2016. március 26. - Kustra Ferenc József

Csilingelő a hajnal húsvét hétfőn,
Nyuszika a tojásait eldugta!
Rosszul jár, aki felkel, de már későn,
Addigra nyuszika talán elfutna…

Közben a lányokhoz, az asszonyokhoz
A locsolók tömegesen megjönnek,
Odamennek nyuszika kosarához,
Hogy szőrőst megsimítsák, ha már jöttek.

Nyuszika örül és még puszit is kér,
Meg ragaszkodik a locsoláshoz is!
Lesz is ebből zsivaj, sok a gavallér.
Évente egyszer van húsvét... reális.

Nyuszika, ha már megsimogattalak,
Puszit kaptál, hol van a piros tojás?
Vedd elő, én parlagon nem hagytalak,
Tudod… nem ingyé volt a barátkozás!

Nos, ha már így minden megvolt, akkor kérdem én,
Lehet locsolni? Szilaj vagyok már, mint egy mén…

Vecsés, 2016. február 1. – Kustra Ferenc József

Zöld erdőben jártam,
Vadnyulakat láttam.

Útközben eláztatott a friss eső,
De most a locsolómat veszem elő!
Fogok-e itt sikert aratni?
Szabad-e itt nekem locsolni?

Vecsés, 2014. augusztus 13. – Kustra Ferenc József

(3 soros-zárttükrös)
Esdünk hozzád Te ravasz tavasz,
Reméljük, a húsvét nem havaz…
Esdünk hozzád Te ravasz tavasz.

(Bokorrímes)
Dolgunk lesz az örök békehirdetés,
Meg az, hogy nem legyen sok-sok szenvedés…
Itt a tavasz meg ideje, pihenés.

Ja! És nem kívánjuk, legyen rossz az idő húsvétkor,
Mert meg is testesül a női nem locsolásakor!
Bekopogunk, és ha beengednek, ha nem,
Bemegyünk locsolkodni és nincs szemben nem!
Kapunk majd két fél páleszt,
Meg több kávét, mi éleszt…
Juj! Hát előbb akkor mi, meglocsoljuk az arra illetékeseket,
Lepermetezünk finom illatokkal… a nőket! Mert szeretjük őket.

(10 szavas)
Az esdésünket kimondjuk térdre hullva,
Könyörgünk magunkban, szinte végül lapulva…

(Anaforás, belső rímes, 3 soros-zárttükrös)
Én remélem, lesz a vendégvárásokon sok jó sonka, sütemény,
Én remélem, hogy lesz a vég nélküli esdéseken sok lelemény…
Én remélem, lesz a vendégvárásokon sok jó sonka, sütemény.

Vecsés, 2021. március 15. – Kustra Ferenc József - Íródott Alloiostrofikus versformában.

Zöld erdőben jártam,
Ott sárban császkáltam?
A legjobb Krasznaja Moszkovszkaja kölni, nadrág jobb zsebemben volt,
A többit Ti adtátok, én mentem, nálam az útra minden megvolt.

Ha már így nálam minden megvolt, odaértem és kérdtem én:
Mély-hangon kérdeztem: szabad-e locsolni, mint sörös ló-mén.

Itt indult a húsvét, nekem és nektek,
És hogy örültetek leánygyermekek?
Mondtam fennhangon, akkor előveszem a zsebi locsolómat,
Mire a válasz, visongás volt, meredten néztétek arcomat.
Én egy bűbájos és sejtelmes, férfi mosollyal a nadrágzsebbe nyúltam,
Többetek szeme kísérte a kezem és várta, mit vesz elő az ujjam!

Kirántottam és heves izgalmamban majdnem, hogy elejtettem az üveget,
Felmutattam az orosz feliratos, eredeti kölnis, barna üveget!
Volt ki megkönnyebbülten heherészett, mint drága mamátok,
Volt ki csalódottan kacarászott, mint többek, néhányatok!

A mamátok rohant a páleszért és már kínált is, közben meg a fixírozott,
Ti meg lányok rohantatok oda a sütis tálakkal? arcotokról szép mosolyt?
A nagyitok is előkerült, ő meg hozta a főtt-füstölt sonkát a tormával,
Tőletek meg érdeklődött, mi volt az előbb ez heves, víg-kacaj, aromával?
Nagypapó is megjelent, hogy igyak vele egy menta teát,
De mondtam, már mennék, kell... Vár engem szomszédasszony, odaát?

Vecsés, 2021. március 16. ? Kustra Ferenc József