Volt egy nőm, gyakorlott Icuka,
Fölségesen mozgott a fara.
Úgy élveztük egymást,
Hogy nem vágytunk se... mást.
Arra vágya... meleg befolya.

Erőszakos-faros, Icuka
Nem igen lányos már a fara.
De a Rudin ügyes,
Figyel, oly' szemfüles.
Számba került a melle halma.

Kiharcolt ismétlést Icuka,
Vágyott élvezni a nagy fara.
Megvan… elégítve,
Jó is lett a kedve.
Puszi a csecsre, szevasz... fara.

Vecsés, 2018. augusztus 21. – Kustra Ferenc József – Erotikus LIMERIK csokorban íródott.

Hiányzotok… édes.

Messze vagy! Óh, de hiányzik az édes…
Mi szépséges combjaid között van, a mézédes.
Azt szeretem, ha kinyílt virág kelyhét mutatja,
Én adok hozzá szárt, hogy ne legyen belseje… csupasza.
De most, hogy nincs itt, én majd agyrohamot kapok,
Magaddal vitted és istentelen messzire utaztatok.

(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes)
Minden éjjel, sőt ébren is a virágkelyhedről álmodok,
Minden éjjel beleélem magam, vad románcra gondolok…
Minden éjjel, sőt ébren is a virágkelyhedről álmodok.

(Septolet)
Veletek lenni,
Megfogni,
Titeket csókolni…

Álmodozok,
Rátok gondolok,
Forró vágyamban tombolok,
Mikor voltál... visszagondolok!

Vecsés, 2018. július 29. – Kustra Ferenc József – íródott: erotikus, alloiostrofikus versformában.

Vágyódok szerelmesen… (Hívogató!)

Folyvást eszemben jársz, Elvira!
Ez továbbélésem záloga.
Veled élnem? Döfi…
Üres élet? Krigli…
Felejthetetlen vagy Elvira.

Kapcsolatunk felett borult ég,
Másnak tán’… nekem nem semmiség.
Erdőn-mezőn látlak,
Délibábként hívlak…
Bandukolok semmiben, ez vég.

Bánatból van az életutam,
Épp’, hogy aludtam… csak vonzódtam…
Hiányzol mim bánat,
Ne döntsd életfámat.
Szerelmetes Drágám, Te vágyam…

Vecsés, 2020. október 8. – Kustra Ferenc – Romantikus LIMERIK csokor.

Lehetnél itt…
Hallod? Lelkem szólít!

Veled egy ágycsata,
Testem vágyálma.
Lelkemnek reménye,
Szüleménye,
Tüneménye.
*

Ölelj át,
Nyakam fond át!

Utunk nemes lenne,
Lehetne?
Vágyam üzenet!
Birtokolnám üreget,
Tüzedet!
*

Hiány-sebemet
Gyógyítsd… eleget.
Beszélj, mit tegyek,
Milyen legyek…
Hogy szeresselek?

Fürödhetnénk boldogságba,
Kiélt vágyba…

Vecsés, 2018. január 5. – Kustra Ferenc – Romantikus Septolet csokor

Jó, hogy itt vagy mellettem
ez megnyugtat engem.
Ha rossz kedvem van te velem vagy
nyugtatol és simogatsz.
Akkor vagyok boldog én,
ha nevetni látlak én.
Jó kedved van nevetel,
s közben vicceket mesélsz el.
Köszönöm, hogy életet adtál nekem,
Amíg élek nem feledem sohasem.
Szeretlek, hisz itt élsz az én szívemben,
hisz te játszol főszerepet az életemben.
Téged nem bánthat senki és semmi,
mert abba bele tudnék halni.
Hálát adok istennek,
hogy felneveltél engemet.
Ezzel zárom versemet
Ne félj, itt vagyok melletted,
védelmezlek, ápolgatlak,
s bármi rossztól meg is óvlak.
Hisz neked köszönhetem az életet,
a sok-sok boldog perceket.
Hisz néked köszönhetem, hogy ember lettem,
törődésben, szeretetben volt sok részem.
Mert te megtanítottad nekem,
hogy tisztelettudónak kell lennem,
s, hogy őszintén nézek fel mindenkire,
s ne tegyek kivételt, s megjegyzést senkire.
S, hogy fogadjak el minden embert,
segédkezzek, ahogy lehet,
hogy büszkén léphessek majd előre,
s hogy bűn, erőszak sosem jött kezemre.
Mert ezt tanultam tőled anya,
erre más is büszke volna.
S én bátran kiabálom a világba,
hogy anya csak egy van, de nem hiába.